Emberi méltósághoz való jognak mi a kettős funkciója?

Az emberi méltósághoz való jognak két funkciója van.

Egyrészt azt fejezi ki, hogy van egy abszolút határ, amelyen sem az állam, sem más emberek kényszerítô hatalma nem terjedhet túl, vagyis az autonómiának, az egyéni önrendelkezésnek egy mindenki más rendelkezése alól kivont

magja, amelynél fogva – a klasszikus megfogalmazás

szerint – az ember alany maradhat, és nem válik eszközzé

vagy tárggyá.

A méltósághoz való jognak ez a felfogása különbözteti meg az embert a jogi személyektôl, amelyek teljesen szabályozás alá vonhatók, nincs »érinthetetlen« lényegük.

A méltósághoz való jog másik funkciója az egyenlôség biztosítása.

Az egyenlô méltóság miatt egyaránt érinthetetlen

a nyomorék és az erkölcsi szörnyeteg bûnözô

élete és méltósága is. Az emberi méltóságban mindenki

osztozik, aki ember, függetlenül attól, hogy

mennyit valósított meg az emberi lehetôségbôl és miért

annyit.

_____________

23/1990. AB határozat

(Alkotmánybírósági határozat)

ez tehát Sólyom László párhuzamos véleményében olvasható

ekkor, 1990-ben ő volt az Alkotmánybíróság elnöke

itt találod meg a határozatot:

[link]

23/1990. (X. 31.) AB határozat

Közzétéve a Magyar Közlöny 1990. évi 107. számában