Példa:
XY kiskorút nevén van egy ingatlan rész aminek haszonélvezete nem az övé és nem lakhat benne. A kiskorú viszont egy jelzáloggal terhelt lakásban lakik szüleivel ami szintén az ö nevén van. A szülei a kölcsönt nem tudják fizetni. Emiatt el akarják árverezni.
Az erkölcsi jog szerint szerint a másik ingatlan részt kellene eladni azért, hogy a kiskorú ne kerüljön utcára és a pénzzel kivásárolják a jelzálogot. A jogi szabály ezt nem engedi meg. A jogszabály adott esetben nem a jog szellemét, erkölcsiségét nézi hanem az írott betűjét.
Abban viszont az van, hogy árverezzék csak el az ingatlant és az árverésen kapott vicc összeget 18 éves koráig tegye a gyámhatóság egy elkülönített számlára amihez 18 éves koráig nem nyúlhat. Ha mégis kivásárolnák a kiskorút a másik ingatlanból akkor azt a pénzt se használhatja fel a szülő arra, hogy kiváltsa a jelzálogot. Megjegyzem a jelzálogot nem a kiskorú vette mondjuk fel.
A jogi szabályt azt az arra felhatalmazott jogalkotó alkotja, az erkölcsi szabályt azt organikusan a közösség alakítja saját maga.
A jogi szabályt ha megszegik, az állam védnöksége alatt szankcionálják, az erkölcsit megszegik, max. kiközösítik.
Jogszabályoknak pontosan meghatározott formái vannak, kötelező erejük van, szankcionálható a be nem tartásuk, végrehajthatóak. Állami akaratot fejeznek ki, elvárt vagy épp tiltott magatartást jelenítenek meg.
Az erkölcsi szabály a társadalom kimondott/kimondatlan elvárása. "Szankció" mint olyan, legfeljebb társadalmi szinten (lenézés, kiközösítés, stb.) képzelhető el.
A jog egységes.
Persze a cél az lenne, hogy ez a kettő dolog amennyire csak lehet, összejöjjön, de minthogy az emberek erkölcsi normái eltérőek, így ez 100%-ban sosem tud megvalósulni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!