Egy városi (járási) bírósági ítélet megfellebbezése után a törvényszéken milyen gyakorisággal szokták megváltoztatni az ítéletet?
Szóval ha az ügyész és a bíró is abszolút megalapozottnak látja a bizonyítékokat, elítéli, de az ügyvéd hoz 15 hülyeséget amivel cáfolni véli az ügyész és a bíró megállapításait, akkor azért elgondolkodnak vagy elég rutinszerűen tartják magukat a vádhoz ők is és kész?
Egyáltalán lehet várni tőlük bármi érdemi felülvizsgálatot vagy úgy sacc per kábé elolvassák az ügyészi vádiratot és nem nagyon szokás hozzá nyúlni az I. fokú ítélethez?
válasza: válasza: válasza:A másodfokú bíróság kötve van a fellebbezésben, fellebbezési ellenkérelemben és csatlakozó fellebbezésben foglaltakhoz, tehát a Pp. és a Be. szerint csak olyan körben vizsgálhatja felül az ítéletet, amit ezek valamelyike érint. A többi részre nézve beáll a részjogerő.
Egy kivétel van ez alól: ha úgy találja a másodfokú bíróság, hogy az egész ítélet megalapozatlan, mert az elsőfokú bíróság olyan súlyos eljárási hibát vétett, ami másodfokon már nem orvosolható. Ilyenkor az egész ítéletet hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.
Minden egyéb esetben az ítélete így kezdődik: "A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság fellebbezéssel nem érintett részét nem vizsgálta, a fellebbezéssel érintett részt helyben hagyja/megváltoztatja, és ..."
Természetesen a másodfok nem rutinszerűen "sacc per kábé" olvassa el, hanem nagyon komolyan végig veszi újra az egészet (a vizsgálható kereteken belül).
Hozzáteszem, néha nem könnyű eldönteni, hogy mi a "fellebbezéssel érintett rész"...
hát igen, ezt át tudom érezni:
"Hozzáteszem, néha nem könnyű eldönteni, hogy mi a "fellebbezéssel érintett rész"..."
-é ezért írtam h igazából bármi is a fellebbezéssel érintett rész, tulképpen az egész ügy ismerete nélkül azt se lehet megválaszolni (sztem legalábbis)
válasza:Azon múlik mennyi pénzed-kapcsolatod van!
A törvényszék általában a törvények, a jog figyelembevételével a tények alapján dönt!
Akkor jön a Kúria és ott már a többet fizető viszi a pálmát, ott sem törvények, sem jogok legkevésbé tények
alapján hozott döntés születik! A bírói függetlenség intézményének köszönhetően szabadon azt döntenek amit akarnak, azzal indokolnak amivel akarnak az sem baj ha a valósághoz sincs köze az indoklásnak! A Kúria bírái a törvények és a jogok felett állnak, a bírói függetlenségre hivatkozva. A következő szempontok a mérvadóak: 1 Megfelelő kapcsolatok!
2 Megfelelő mennyiségű készpénz!
3 Szimpátia alapú bírói megítélés!
Törvények, jogok, kevésbé számítanak. A bírók azt írnak a jegyzőkönyvekbe, és azt hagynak ki amit akarnak ezzel azt vesznek figyelembe amit akarnak. Arra kell csak figyelniük, hogy a döntésükhöz tartozó indoklás nagyjából fedje a döntésüket, a Kúriára azonban ez sem vonatkozik ők azt írnak amit akarnak, hiszen őket nem lehet elszámoltatni! A lényeg ha a törvényszéken bebizonyítod, hogy az elsőfokú tévedett azt a törvényszék megváltoztatja majd a Kúria vissza és ezután mehetsz a sóhivatalba!
#6
hidd el h ez alsóbb szinteken is így van, törvényszék, ítélőtábla, egy az egyben ugyanez működik.
"az egész ítélet megalapozatlan, mert az elsőfokú bíróság olyan súlyos eljárási hibát vétett, ami másodfokon már nem orvosolható. Ilyenkor az egész ítéletet hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. "
na igen, csak ugye az egyik majom elkezdi a hamisításokat, szándékos ferdítéseket, utána a következő azt fogja védeni nyilván, hiába bizonyítod be akár a tök egyértelműt is, bíróságok sokszor képesek objektív tényeknek és köztudomású tényeknek ellentétes ítéletet hozni, nem nagyon zavarja őket a realitás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!