Az törvényt sért ha valakinek letöltöm facebookról a képét és megkérdezem itt GYIKen hogy jól néz e ki?

igen.

egyrészt megsérted az illető személyiségi jogait, másrészt megsérted a facebook felhasználási feltételeit, azaz megszeged a facebookkal a regisztrációkor kötött szerződést.

az első btk, a második ptk kategória.

kérdező, nem akarom neked ide beírni, de egy csomó törvényt sértesz vele.

amiből büntető ügy, meg peres lejárási ügy is lehet.azt ne feledd, amit ide felteszel nem tudod leszedni, és nem az oldal vállal érte felelősséget, hanem te, mert elolvastad a felhasználási feltételeket.IP címed, ami a regisztrációhoz kötött,meg el van tárolva, pont az ilyen cselekmények miatt.

az általános személyiségi jog megsértése

külön kiemelve a média, és más egyéb képi megjelenítés elleni szankciókat is.

Akik itt pontozgatnak, úgy látszik, jogot nem nagyon tanultak.

Idézet a törvényből:

Személyiségi jog sérelme

Akkor amikor a § 823 értelmében az általános személyiségi jogot egyéb jogként fogták fel, az általános személyiségi jog védett jogi tárgyaiként többek között a magán, titok és intim szféra, a személyi becsület, tisztesség, a képmáshoz és a kimondott szóhoz való jog, az idézetek korrekt visszaadásának joga és saját előadás feletti rendelkezési jogot ismerték el. Éppen a Herrenreiterfall esetben döntött akként a BGH, hogy az ott megnevezett esetekben a személyiségi jog bizonyos sérelmeinél is kártérítési igényt tesz lehetővé. Ez a döntés ellentétben áll a § 253 BGB-vel, mivel az ott megjelöltek szerint csak a Grundgesetz-ben megjelölt esetekben lehetséges a nem vagyoni károk miatt kártérítési kötelezettség, ezért jogdogmatikai alapokból a jogirodalom elutasít(ja)otta a fájdalomdíj igényt a személyiségi jogi sérülések esetére. Ezek után azonban a Bundesverfassungsgericht “az írott jog továbbfolytatásaként” a joggyakorlat által kikristályosított gyakorlatot bár alkotmányjogilag elgondolkodtatónak, kedvezőtlennek vélte mégis lehetővé tett és alkalmazza személyiségi jogok megsértése esetére a fájdalomdíj érvényesítését.

a.) Személyiségi jog médiák általi sérelme

A személyiségi jog megerősödésében jelentős szerepet játszott Caroline Monacói hercegnő nevéhez fűződő 1994. november 15-i BGH döntés23. A hercegnő egy hétköznapinak tekinthető rutin rákszűrővizsgálaton jelent meg, melyet a szemfüles újságírók az azt követő napon “Caroline mellrákkal szembeni harca” címmel hoztak nyilvánosságra. A személyiségi jogok megsértése okán a hercegnő a visszavonás mellett 100.000 DM összegű fájdalomdíj igénnyel lépett fel. Az OLG Hamburg eljáró bíróságként 30.000 DM mértékű fájdalomdíjat vélt megfelelő mértékűnek. A bíróság döntésének alapgondolatát az képezte, hogy ez esetben “ténylegesen nem a fájdalomdíjról van szó … hanem az Art. 1 és 2 I GG-hez visszavezethető védett jogtárgyhoz kapcsolódó jogvédelmi eszközről”, amelynél “a károsult elégtételének szempontjai kerülnek előtérbe”24.

Egy ugyancsak Caroline Monacói hercegnő által indított perbeli BGH döntésben25 arra helyezte a hangsúlyt mikor tekinthető valaki a § 22 KUG alapján “a kortörténet személyiségének”, illetőleg mikor minősül privát személynek. A bíróság differenciát tett a titkos és a nagy távolságból teleobjektívvel készített fényképfelvétel között, amelyek a hercegnőt egy zöldvendéglőben, kioszkban mutatták, amelyben ő érzékelhetően egy magán jellegű beszélgetésre vonult vissza, és azok között a fotók között, amelyek Caroline-t a köznapi élet résztvevőjeként lovaglás, csevegés vagy bevásárlás során mutatják.

A valóságnak nem megfelelő tényállítás minőségétől, horderejétől függ annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a személyiségi jogba való beavatkozás nyomós sérelmet valósit-e meg. Mindenesetre egy relatíve csekély mértékű terjesztés is megvalósítja a privát szférába való jogellenes beavatkozást ha olyan, a tisztességet sértő kijelentéseket szerepeltet (például szexuális gyanúsításokat tartalmaz), amelyek az érintett ismeretségi körében tekintélyének csorbulásához vezet(het).

Egy valótlan újság tudósítás nyilvánossága által valamely személy becsületének befeketítése és a cikk alatt teljes nevének a megjelölése miatt magától értetődően a károsult általános személyiségi joga megsérül és konkrét esetben ez 10.000 DM mértékű fájdalomdíj megítéléséhez vezetett26.

A személyiségi jog megsértése adatok továbbadásával is megvalósulhat. Ez esetben a fájdalomdíjra jogosultságot a személyiségi jogot ért jogellenes behatás súlya, a sérelmet szenvedettre való konkrét kihatása dönti el.

Azt a kérdést, hogy a károsult fájdalomdíj igénye a médiák okozta tisztesség, becsület sérelmeknél a nyilvánosságra hozatal következményeit felöleli-e az OLG Köln válaszolta meg: “többszöri nyilvánosságra hozatal esetén … a személyiségi jogra irányuló olyan közvetlen és önálló behatásokról van szó, amelyek az érdekelt önrendelkezési jogát újólag megsértik és így újra megállapítható személyiségi jogának megsértése27.

b.) Szabadságelvonás

A törvényalkotó a § 823 I BGB-ben állapítja meg a személyiségi jogok megsértésének speciális, törvényileg szabályozott esetét a szabadságelvonást. Egy hosszan tartó szabadságelvonás a károsult számára a személyes életkvalitás korlátozása miatt súlyos sérelmet valósíthat meg annak fizikai és pszichikai oldalát egyaránt tekintve, a hosszabb ideig tartó szabadságelvonásnál ez egy jelentős mértékű fájdalomdíjat igazol.

Semmi esetre sem túl magas mértékben határozta meg az LG Marburg egyik extrém esetben28 a fájdalomdíj mértéket 500. 000 DM-ban. A felperes 20. és 29. életéve közötti közel kilenc évet egy pszichiátriai korházban töltötte egy durva gondatlanságból megállapított hibás szakvélemény és ismételten hibásan megállapított minősítés következtében. A nem valósághű minősítés miatti pszichiátriai elhelyezése alatti jelentős mértékű gyógyszer adagolás miatt teljesen elszakadt a kül- és való világtól, majd – közben kialakult alkohol függőséggel, pszichikai és fizikai sérelmekkel – “szabadon” engedték.

c.) A képmáshoz való jog megsértése

A képmáshoz való jog a személyiségi jog külön jogszabályban szabályozott speciális területe. A § 35 UrhG korábban akként rendelkezett, hogy a büntetőeljárás során a károsult pénzbüntetést igényelhetett, ha a károkozó szándékosan követte el tettét. Miután 1958-ban a BGH29 elfordulva ettől a szabályozástól a § 847 analógiájára a képmáshoz való jog megsértése esetére fájdalomdíj igényt alapított, 1965-ben törvényi alapokra helyezték e joggyakorlatot és a képmáshoz való jog megsértése miatti kártalanítást, kártérítést a személyiségi jog megsértésének minősítették. A § 22 KUG jelöli meg a képmáshoz való jogot, mint “védett területet”, s a § 23 KUG jelöli meg azokat a kivételeket, melyekben a jogalkotó nem ismeri el a képmás védendő jogát30. Ezen kivételek közé tartoznak a “kortörténet személyei”-ről készített felvételek. Ebbe a körbe tartozik például a Monacói hercegnő, de szintén ide sorolandóak az ismert politikusok, színészek stb. A BGH különbséget tesz az olyan szenzáció hajhász fotók amelyeknek semmilyen jelentős információ tartalommal nem rendelkeznek és az olyan felvételek között, amelyeknél a rajta szereplő személy a nyilvánosságnak tette ki magát és azért szerepel adott esetben a megörökített rendezvényen, hogy egy általános információs érdeklődésnek tegyen eleget.

Éppen egy “Person der Zeitgeschickte” –vel foglalkozott a BGH egyik döntésében ezúttal azzal a kérdéssel összefüggésben, vajon egy ismert színész fényképe beleegyezése nélkül szerepeltethető-e egy reklám újság címoldalán31. A BGH a fénykép nyilvánosságra hozatalát a felperes képmáshoz való jogába való beavatkozásként értékelte a § 22 KUG alapján. Ez esetben egy ismert személyiségről volt szó, így a bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, ez a nyilvánosságra hozatal igényli-e az érintett személy hozzájárulását, avagy “a kortörténet területére tartozó képről szól” és a § 23 I KUG alapján - tekintettel a közönség érdeklődésére - semmilyen beleegyezésre nem szorul32.

Az érintett személy beleegyezése nélkül készített meztelen felvételeket a joggyakorlat a személyiségi jogba való súlyos beavatkozásként értékeli. Ekként minősített a bíróság azt az esetet is, amelyben a 100.000 példányban eladott biológia könyvben a felperest annak beleegyezése nélkül ábrázolták.

d.) A személyiségi jog megsértése sperma-konzerv megsemmisülése által és egyéb személyiségi jogi sérelmek.

A személyiségi jogok megsértése igen speciális és extrém eseteket is indukálhat. Ezek körébe tartozik annak a kérdésnek az eldöntése, megalapozhat-e fájdalomdíj igényt egy sperma-konzerv megsérülése33. E problémát feszegető jogesetben egy 31 éves, időközben nemzőképtelenné vált felperes 25.000 DM mértékű fájdalomdíjat igényelt felesége megtermékenyítése lehetetlensége miatt, ami a sperma konzerv vétkes megsemmisülése okán következett be. A BGH ezt a kérdést igen különleges esetként kezelte. Egyik oldalról a spermát “a jogok hordozója testétől végérvényesen elválasztottként kezelte”, s mint ilyet ezt követően dologként tekintette, másik oldalról viszont olyan test-tipikus funkcióval rendelkezőnek minősítette, amely “a védett jogtárgy (ember) átörökítéséhez vezet”. A bíróság analóg módon a felperes feleségének személyiségi jogait ért sérelemből levezetve ítélte meg a fájdalomdíjat.

A családi, partneri kapcsolatok megsérülése egyaránt fájdalomdíj megfizetésére jogosító magatartások közé tartozik. A jelenlegi jogalkalmazási gyakorlat szerint ennek megállapításához szükséges, hogy kimutatható legyen a jogsértés családi, illetve házas életre gyakorolt közvetlen kihatása. Vannak olyan bírósági döntések melyek fájdalomdíj megfizetését megalapozó magatartásként értékelik, “például egy hosszan tartó kórházi tartózkodás, vagy lelki zavar (például súlyos depresszió) a házastárs elidegenedéséhez, vagy a gyermekek nevelési problémáihoz vezetett”. Nem elegendő azonban az együttélés károsodásához egy “összességében öt hétig tartó kórházi kezelés”

Na mert nálunk a német jog a hatályos

-Görög Márta

Az általános személyiségi jog megsértésének fájdalomdíjjal való orvoslása-

Anyways felrakta netre onnan közkincs cső esélytelen pert nyernie annak akinek a képét kiraktad.