Az alaptörvény nem valami hasonlót valósít meg? (lent kifejtem)

Engem nem bánt, ha ezt gondolod (te vagy egy másik "te") rólam, vagy valami hasonlót:

"Kérdező! Te alapvetően félreértettél sok mindent."

"a te örökös ellentmondásba botlásod"

"gondolatmeneted tévedését"

Az önigazolás szándékának hiánya mellett megjegyezném, hogy az ellentmondásba botlásaim a valós jogi életben, ahol a botlásnak tétje

van, pl. települési jegyzők, egyéb hivatalok és jogi személyek képviselői által nem a gondolatmenetem tévedése(i), hanem annak helyes

volta igazolódott. De ehhez félre kell tenni azt a gondolkodásmódot, ami az alárendelt, eleve vesztes szerepből fakad.

Ha próbálok valami más nézőpontot felkínálni, nem magamért, hanem értetek teszem, akkor is, ha esetleg tévedek - de mi hasznod abból, ha csípőből tévesnek ítéled a gondolatmenetet pusztán azért, mert kevésbé érthetően sikerült szavakba öntenem?

- a "kanosok" gondolatmenete:

"Megtehetitek, de ezért súlyos árat fogtok fizetni":

Nem igaz. Van mentelmi jog, van akár 50-90 évre titkosítási jog, van alaptörvény, tehát a hatalmon lévők kényelmesen intézkedhetnek

arról, hogy tetszőleges dolgot legalizáljanak, továbbá a legalizáláshoz alkotott jogszabályt, annak módosítását a saját hatáskörükben

lehessen csak megtenni=képviselőként 2/3-többséggel, miközben a hatáskörük érdekeltek kezén maradását egyéb jogszabályok

biztosítják. A lényeges dolgokat (pl. a rájuk vonatkozó törvények) eleve kizárták a népszavazással eldönthető dolgok köréből, emellett, ha

napirendre tűzik a kérdést, aminek a népszavazásához folyamatban az aláírásra gyűjtés, az egész értelmét veszti, kereshet a "nép" más

kérdést, ami ugyanerre a sorsra juthat, gyakorlatilag bizonyították már, hogy a népszavazást akármikor félbe tudják szakítani (Seres Mária

"projekt"). Nem furcsa / nem zavar hogy 300 ember ellenében neked vagy nekem 200000 ember hiteles aláírását kell állítani, ami, ha

meg is van, egy napirendi pontként kilőhető??

( [link]

EZ részben jogos észrevétel:

"Alapvetően azzal van a probléma, hogy a kérdező összemossa a jogi és természetes személyek kapcsolatait szabályozó Ptk. egyes

rendelkezéseit az alkotmányjoggal, ami állam és állampolgár viszonyát szabályozza."

A PTK értelemszerűen alárendeltje az alkotmánynak, vagy azt helyettesítő alaptörvénynek, tehát nem azt állítom, hogy a PTK felülírná,

hanem a PTK-ban is mutatkozó jogelv szükségszerűen összhangban van / kell legyen az alkotmánnyal/alaptörvénnyel:

"(4) A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály

a) megfeleljen az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek"

A részvételi demokrácia tökéletesen megvalósítható, lásd: facebook "lájkolás" és a jelenlegi banki biztonságos ügyfélazonosítás.

De iszonyatosan kockázatos volna a hatalom képviselői számára szembesülni a valós szavazói létszám valós többségi akaratával a fiktív: "előzőleg megállapodott mértékű döntő többséget" helyett, pontosabban biztos bukás. Ahogy az a teória is könnyen megcáfolódna, hogy: "lehet a debreceniek pénzéből autópályát (sőt komplett várost) építeni onnan 500 km-re". Mert akkor bizonyára nem, ha másra nagyobb szüksége volna debrecennek, vagy, ha egyes debreceniek szükségét is éreznék adni, mások nem: az ő joga, hogy adjon, nem válhat kötelező erejűvé másokra nézve, akár azok hátrányára, különben a rendszered "kanos".

Vissza a kérdésemhez, hogy az alkotmány, alaptörvény mit is valósít meg...

Tisztázzuk a megközelítésem, "A felvetés és a probléma" tehát:

Kizárólag az állampolgári címen léphet-e jogviszonyba magyar állampolgársággal rendelkező ember a magyar állammal /

Magyarországgal (a jogi személlyel)?

Aki erre rávág egy igent, az nyilvánvalóan képtelen nyitott, formázatlan gondolkodásra, és nem gondolt bele a hatályba, jogkörbe

halmazként.

A hivatalos világban = a KÖZ, a felek közötti kommunikáció mindig jogviszony. A felek az adott jogviszonyban adott címen (szerep)

lépnek be. Ez nem jelenti, hogy az a cím az egyetlen címük. Egy rendőr vagy államtitkár pl. nem a hivatalos személy jogkörét

használva, sőt, még csak nem is hivatalosan, a KÖZ előtt neveli az otthonában a gyerekét. Egy jogi személy, pl. vállalat eljárni jogosultja

sem a jogi személy jogosultjának címén lép be egy adott jogügyletbe, hanem pl. a már említett állampolgárin.

A cím, azaz a szerep pedig meghatározza, hogy a jogügyletben mi lesz az adott fél "sorsa": szerepe a másik fél szerepéhez képest

alárendelt/egyenlő/elöljáró ?

Ha pedig még ezek után sem érthető, halmazoljunk, hátha:

Alaphalmaz: a Föld bolygón élő emberek összessége.

Felette áll az alaptörvény? Nem: azok felett áll, akik a Magyarország (mint jogi személy azaz mint jogi fikció) nevű játék játékosai:

játékosi minőségben, vagy pedig a játék területén tartózkodva, annak egyes elemeit megvalósítva (pl. külföldi állampolgár, külföldi vállalat

képviselője, diplomata, stb). Ha ez az elem adóköteles - márpedig szinte minden az, hiszen a játék célja mindenkitől elvenni a KÖZ

nevében és önkényes módon, arányban és körben újraosztani - , akkor az alaptörvény (fő játékszabály) értelmében a játéksegédek

(hivatalnokok) közbelépnek.

pl.: "gyorshajtás" gyanúja merül fel: autópályán 130 helyett 265 km/h: bőven adóköteles. (nem akarok gyorshajtani, nem ezért a példa)

Az ügymenet gyorsítása érdekében a felelősség "objektív": magyar játékos nevén jegyzett rendszámnál megy az adócsekk.

De, most legyen, hogy megállítják.Legyen az illető diplomata. Igazoltatás (a jogügyletben a másik fél szerepének megállapítása, ahol egyik fél az állam nevében a rendőr):

A: az illető külföldi állampolgárként lép be a jogügyletbe. jogai és kötelességei alapján eljárás alá vonható, a vonatkozó jogszabályok halmazán (hatály-hatókör) belüli a "szerep".

B: az illető a mentességet élvező szerepben, azaz jogcímen lép be: a rendőr által képviselt jogszabályok halmazán (hatály-hatókör) kívüli a szerep.

Mivel pedig maga az alaptörvény sem áll mindenek felett, nyilvánvalóan véges a hatóköre = az általa és képviselői által címezhető (alárendelt felek) szerepeken kívül léteznek vele egy szintű, de akár felette állók is.