Ha összevesztem párommal, mert megcsalt és visszavettem töle az összes ékszert, amit neki vettem és ö feljelentett hogy elraboltam azokat, mit tegyek, hazugságvizsgálat?

"Valóban büncselekményt követtem el?"

figyelj, én megértelek. elhalmozod minden földi jóval, erre ő átba...a a fejed. erre te visszaveszed azt, amit neki adtál. nem mondom, hogy nincs igazad. (én hasonló helyzetben még azt az ajándékot sem vittem magammal, amit hozzám vágott, akarja a f...om, hogy emlékeztessen rá alapon, de nem vagyunk egyformák)

de a helyzet akkor is az, hogy amit ajándékba adtál neki, az az övé. ha elveszed, akkor az lopás. van lehetőséged visszakérni, de annak az módja, hogy ügyvéd, bíróság. amit te csináltál, az önbíráskodás. még akkor is, ha igazad van.

"Nem létezik olyan, hogy az ékszereket magamnak vettem, csakhogy ékeskedjek velük rá adtam, hogy a barátaim láthassák milyen jól is megy?"

de, létezik. miért ne létezne? csak éppen bizonyítani kell.

mondjuk nálad a számla egy ékszerről. nem sokkal a szülinapja előtt vetted (mondjuk). szerinted bárki beveszi, hogy nem ajándék, hanem csak kölcsönbe? ha viszel magaddal pár exedet, akik tanúsítják, hogy neked ez a szokásod, akkor esetleg elhiszik. de egyénként nem fűznék hozzá nagy reményeket.

11 nincs igazad

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó a saját vagyona rovására a megajándékozott részére ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Az ajándék, vagyis az ingyenes vagyoni előny a legtöbb esetben tulajdonjog átengedését, átruházását jeleni, így az ajándék tipikusan az adásvétel ingyenes formája. Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. A továbbiakban járjuk körbe az ajándékozással kapcsolatos eseteket.

Ajándékozás esetén tehát a szolgáltatással szemben nem áll ellenszolgáltatás, de az ajándékozót rendszerint feltárható – az akaratát motiváló – körülmények indítják arra, hogy a megajándékozottnak ingyenes vagyoni előnyt juttasson. Az ajándékozás ugyanakkor nem egyoldalú nyilatkozat, hanem szerződés, amely azt is jelenti, hogy ez alapján a megajándékozott követelheti az ajándék tárgyának átadását. Az ajándékozási szerződés teljesítését azonban az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után a körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé nem várható. A megtagadás feltételeinek fennállására azonban csak az az ajándékozó hivatkozhat, aki még nem teljesített. Teljesítés után csak az ajándék visszaköveteléséről lehet szó.

Nem ajándékozás az olyan előnyben részesítés, amelynek nincs vagyoni értéke. Harmadik személyek védelme és jogaik kijátszásának megakadályozása érdekében a hozzátartozók között létrejött szerződések ingyenességét vélelmezni kell.

Az ajándékozási szerződés is lehet semmis vagy megtámadható (pl. tévedés vagy megtévesztés címén) az általános szabályok szerint. Lényeges kérdésben való tévedésnek minősül, ha az ajándékozó tévedett a tekintetben, hogy a megajándékozott méltó az ingyenes juttatásra.

Gyakran előfordulnak olyan esetek, amikor az ajándékozást követően következik be olyan komoly esemény, amely feljogosítja az ajándékozót az ajándék visszakövetelésére. Ilyen esemény bekövetkezhet mind az ajándékozó, mind a megajándékozott oldalán. A Ptk. meghatározza a visszakövetelésre alapot adó komoly okokat, továbbá azt is, hogy mikor nincs helye a visszakövetelésnek.

Visszakövetelésre az ajándékozó létfenntartásának veszélyeztetettsége, a megajándékozott súlyos jogsértése, továbbá az ajándékozó téves feltevése esetén kerülhet sor.

Részletesebben:

1) a még meglévő ajándékot vissza lehet követelni, amennyiben arra az ajándékozónak a létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti;

2) az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy az ajándék helyébe lépett értéket, ha a megajándékozott vagy vele együttélő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el;

3) az ajándékozó az általános elévülési időn belül visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a lényeges körülményre vonatkozó feltevés feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor;

Az ajándék visszakövetelésének joga nem korlátlan. Nincs helye a visszakövetelésnek:

- amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá

- ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta,

- a szokásos mértékű ajándék esetén, valamint

- ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartása okozta.

A törvény rögzíti, hogy megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza. Téves feltevésre alapított visszakövetelés joga az általános elévülési időn belül is elenyészik, ha azt az ajándékozó megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem gyakorolja.

Néhány esetkör:

Nászajándék – A tartós házasság reményében adott ajándék nem követelhető vissza, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartása okozta.

Házastársnak adott ajándék – Volt házastársak esetén ajándék visszakövetelésére csak akkor kerülhet sor, ha a házasság megromlását kizárólag a megajándékozott házastárs felróható magatartása idézte elő.

Házastársi különvagyon – A szülőktől származó ajándék – mint különvagyon – megtérítésére a házastárs akkor is igényt tarthat, ha az ajándék visszakövetelésének feltételei nem állnak fenn.

Pénzben adott ajándék – Pénz ajándékozása esetén az azon vásárolt dolog követelhető vissza.

A megajándékozott örökösétől – téves feltevésre alapítottan az ajándék visszakövetelésének további feltétele az ajándékozás körülményeire és az ajándékozó életviszonyainak alakulására tekintettel a társadalmi felfogás szerinti indokoltsága.

Az ajándékozó örökösét – általában nem illeti meg az ajándék, illetőleg a helyébe lépett érték visszakövetelésének joga. Az ajándékozó által már megindított pert azonban a perbeli jogutódlás szabályai szerint folytathatja.

Lásd még Ptk. 579-582. §-ai, valamint LB PK 76. sz. állásfoglalás.

Forrás:Dr. Bajusz Imre

nem ál fent rablás ténye.

hazugság vizsgálat nem bizonyiték.

ellenben ott a törvény + magyarázat amit 3 perce beírtam

"nem ál fent rablás ténye"

de fenn áll.

azért áll fent, mert ajándékozott. tulajdont ruházott át. oda is adta, ezzel az üzlet lezárult. az ékszer a csajé.

(eddig fel bírod dolgozni agyilag? vagy már ez is meghaladja a képességeidet?)

vissza lehet kérni. a BÍRÓSÁG dönthet úgy, hogy az neki vissza jár. de az, hogy elveszi, legjobb esetben is önbíráskodás. egyébként meg lopás. mert nem az övé, amit elvett. tetszik érteni?

"én még mindig ott tartok, hogy bizonyítani kéne a szerződés létét nem?"

mit akarsz a szerződésen kétségbe vonni? ha egy fénykép is van arról, hogy a csaj viseli az ékszert, amit a srác vett, akkor már van szerződés (még csak szóbelinek sem kell lennie, elég ráutaló magatartás). max. a tartalmáról lehet vitázni. ahhoz meg sok sikert, hogy csak kölcsönbe adta.

de egyébként arra is mernék fogadni, hogy a csaj megosztotta a facebookon, hogy mit kapott ajándékba, a srác meg tovább osztotta, hogy az ő haverjai is lássák.

meg is van az ajándékozás bizonyítása.

rablás=erőszakkal kitéped a kezéből (nyakából) és elveszed

egyszerűen elveszed, elteszed=lopás

itt nincs szó rablásról, viszont lopásról igen

hazugságvizsgálat nem jön szóba