Közös tulajdonban lévő ingatlan tulajdoni hányadának a piaci értéke (ára) megegyezik a teljes ingatlan piaci árával?

Osztatlan közös tulajdon esetében az ingatlan nincs megosztva. A tulajdonhányadok ún. eszmei hányadok, a tulajdonosok közösen birtokolják az egész ingatlant, nem csak annak egy-egy részét. Mindenkié az egész. Ha 10-en birtokolnak egy ingatlant,akkor az egyes tulajdonosok nem az ingatlan 1/10 részét birtokolják, hanem mindenkié az egész ingatlan. Ezért kérdeztem, mert ilyen alapon mivel mindenkié az egész, lehet, hogy a piaci érték is ennek megfelelően értendő.

Ezért kellene egy hozzáértő válaszoló, aki érti ezt a témakört.

Egyébként osztatlan közös tulajdonban lehet pl. egy ikerház is, ahol a tulajdonosok egymás között írnak egy megállapodást a lakások kizárólagos használatáról.

Ugyanakkor, felmerül a kérdés, hogy abban az esetben ha az egyik tulajdonos eladja a rá eső tulajdoni hányadát, ami ebben az esetben a megállapodás szerint az egyik különálló lakás, akkor mondhatja-e utólag a nav, hogy "őt nem érdekli", hogy a tulajdonosok miben állapodtak meg egymás között, az akkor is egy "darab" ingatlan a törvény értelmében, mivel egy helyrajzi száma van. Ezért érdekes, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő ing. tulajdoni hányadának piaci értéke egyenlő-e az egész ing. piaci értékével.

Ha pedig nem egyenlő a piaci érték, akkor ebben az esetben, ha valaki eladja a tulajdoni hányadát, vagyis ikerház esetében az általa kizárólagosan használt lakást a telekrésszel, akkor utólag az adás-vételt követően, ha árat akar emelni a nav, a két lakást - amelyek valójában egy lakásnak minősülnek az ingatlannyilvántartás adatai szerint - vajon egyszerre értékeli fel, majd elosztja a végeredményt kettővel? Ugyanis lehet, hogy a másik tulajdonos által használt lakrész és telekrész olyan extra felszereltségekkel rendelkezik, amely lényeges árkülönbözetet jelent. Ez viszont komoly visszaélésekre szolgáltathat alapot.