Meg tudná valaki magyarázni, miről szól az a devizahitelesek számára állítólag életbevágó fontosságú per, amiben mára várták a Kúria ítéletét?
Ebbe bukott bele Szász Károly, ma meg feltűnő tüntetések voltak, miután a Kúria mégsem döntött. Több helyen olvastam, de nem értem az egészet, hogy mi is ez a per, és mi lehet a következménye annak, ha semmissé válnak a devizahitel-szerződések. Szász Károly szerint bankpánik és államcsőd is lehet, de őt leintették, a kormánypártiak szerint hülyeségeket írt.
a helyzet az, hogy ez egy tipikusan lázadás helyzet. a pereskedőknek csak addig terjed a látóköre, hogy vesszen a devizahitel, mert az rossz. arról, hogy mi történik utána gyakorlatilag senkinek fogalma sincsen.
normál esetben, ha egy szerződés semmis, akkor vissza kell állítani az eredeti állapotot. és kb. itt meg is áll a tudomány. mi az, hogy vissza?
A magyar jog szerint egy szerződés érvénytelen, ha a felek egyike lényeges körülményben tévedett, amely ismerete mellett valószínűleg meg sem köti a szerződést.
A felperes szerint nem került rendesen meghatározva, hogy milyen költségei vannak a hitelnek, illetve szerinte gond van az árfolyamokkal is. A bank vételi árfolyamon adott pénzt, az ügyfél viszont eladásin kell, hogy törlesszen. Ez benne is van a szerződésben. A felperes szerint azonban a két árfolyam közti eltérést is szerződésbe kellett volna foglalni.
Ha a bíróság ezt elfogadja és ezt olyan körülménynek ismeri el, ami ismeretében a szerződő ügyfél valószínűleg nem kötött volna szerződést, akkor érvénytelenítheti a szerződést.
De én nagyon meglepődnék és kicsit csalódnék is a magyar bírósági rendszerben, ha ennek ez lenne a vége.
"A magyar jog szerint egy szerződés érvénytelen, ha a felek egyike lényeges körülményben tévedett, amely ismerete mellett valószínűleg meg sem köti a szerződést."
Ilyen a PTk.-ban nincs.
---
A semmisseg eseten az eredeti allapot helyreallitasanak van helye. Magyarul mindenki visszafizet mindent amit a masiktol kapott. A gond ezzel az, hogy az ados ennek megfeleloen a penz hasznalataval az elmult törlesztesi idoszakra vonatkozoan gazdagodott, aminek az erteket ki kellene adnia a banknak. Ennek a kiszamitasa lesz erdekes (mit vesznek alapul, a forinthitelek akkori kamatat? Hiszen a hitelösszeg hasznalatanak jogat azzal szokas ellentetelezni). Kivancsi vagyok en is a Kuria milyen iranyba megy, varjuk ki a döntest, utanna lehet azt kritizalni! Szasz meg maradjon meg a penzügyeknel, a birosag feladata nem a nemzetgazdasag muködokepessegenek fenntartasa, hanem a jogallamisag orzese, ami nem valosulhat meg, ha a Kuria nem a hatyalos jogszabalyok alapjan dönt.
Arra felhivnam meg a figyelmedet kerdezo, hogy minden bank hitelszerzodese mas, es bankon belül is vannak elteresek. A Kuria egyedi eseteket dönt el, nem fog a konstrukciorol sommas iteletet mondani.
Lehet, hogy nem jól fogalmaztam, erre gondoltam:
Ptk. 210. § (1) Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.
SENKI nem kötelezte őket, hogy devizahitelt vegyenek fel. Miért az adófizetőknek kellene fizeti helyettük? Aki hitelt vesz fel, az fizesse is vissza! Vagy ők ingyen akarnak lakáshoz jutni?
A mértéken lehet vitatkozni, de a visszafizetés jogosságán nem!
Szász Károlynak igaza van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!