Hol lehet bepanaszolni egy ügyvédet úgy hogy következménye is legyen?
Két kérdést kell tisztázni:
1. Tudod bizonyítani, hogy megkapta a pénzt (banki átutalással, készpénz esetén átvételi elismervénnyel)?
2. Adtál neki írásos megbízást? (Ilyet fel szoktak venni az ügyvédek, mikor vállalnak egy ügyet.)
3. Mi az, hogy eltűnt? Nincs már meg az irodája?
Ha az 1. kérdésre nem a válasz, akkor nincs tovább. A 2. jó ha van, de a nélkül esetleg még el lehet indulni. Ha az 1. és esetleg a 2. is igen, akkor a területileg illetékes ügyvédi kamaránál célszerű érdeklődni, hogy ügyvédként működik-e még az illető, kamarai tag-e. Ezt valószínűleg megmondják, és még talán az irodája címét is. Bejegyzett irodai cím nélkül nem működhet az ügyvéd. Azt esetleg önmagában is bejelentheted a kamarának, hogy a megadott irodájában nem működik. Aztán, ha úgy látod, hogy van kellő bizonyíték, és az ügyvédet továbbra se találod, vagy ha nem akarja visszaadni a pénzt, akkor rendőrségi feljelentést lehet tenni csalásért. Ha nevet megadod, meg az irodája címét, ahol működött, akkor biztosan ki tudják nyomozni, hogy hol van.
Sajnálom, de egyik válasz sem teljesen helyes, és teljeskörű.
1. Az ügyvédi kamarák csupán a bepanaszolt ügyvéd konkrét tevékenységében vagy mulasztásában vizsgálják, hogy van-e tényleges fegyelmi vétsége. A panaszt kivizsgálják, ezt azonban csak panaszbejelentésre, és konkrét adatok alapján. Ha nem vétett az ügyvéd, akkor nincs szankció, - vagy teljesen alaptalan esetben akár el is utasítják a vizsgálat elrendelését, - ha vétett, akkor a kamara fegyelmi szabályzata szerint felelősségre vonják. Ez azonban az ügyfélnek semmilyen megoldást nem ad a konkrét bajára, a kamara nem ad kártérítést, mert nem az adott jogvitás ügyben dönt a kamara, hanem a többi ügyfelet védi, a jövőre nézve. / Nagyon súlyos esetben az ügyvédet kizárhatják a kamarából, és nem dolgozhat ügyvédként /
2. Ha az ügyvéd konkrétan kárt is okozott, akkor a kamarai vizsgálat bizonyíték lehet a polgári perhez, amiben kártérítésre lehet perelni. Minden ügyvédnek van kötelező felelősségbiztosítása, mert ha nincs, nem lehet ügyvéd. Ennek jelenleg 3 fokozata van, 5 millió az alsó határa, 15 millió a felső. Azt a kárt, amit ügyvédként okozott, a felelősségbiztosító tériti, de csak per során. Ilyenkor kártérítési pert kell indítani az ügyvéd ellen a bíróságon, és a felelősségbiztosító akkor is fizet, ha már nem ügyvéd. Természetesen mindennek nagyon szigorú bejelentési határidői vannak.
3. A bizonyíthatóság: sokféleképpen lehet bizonyítani,szélsőséges esetben - mert minden szakmának van szemétje is - az ügyvéd le is tagadhat mindent, de azt senki nem fogja gondolni, hogy valaki csak úgy heccből felnyom egy ügyvédet, konkrét adatokkal. Ennek is megvan a maga módja.
4. Csupán a bizalmi szakmát végző, a többi becsületes ügyvédre szégyent hozó szemetet kellene kisöpörni a kamarákból. Egyszer talán ennek is eljön az ideje.
Bocs, de még folytatom:
A rendőrségi feljelentősditől az ügy részleteinek pontos tisztázása előtt óva intelek: ezt csak gyakorlatlan vagy naiv tanácsadó mondhatja neked. A csalás név szerinti feljelentés esetében visszanyalhat hamis vád formájában, és még a végén te kerülsz bajba, továbbá: ettől nem lesz pénzed, mert ha tényleg csalt is, annyi esze van, hogy nincs vagyona, amit végre lehetne hajtani, és bűncselekménnyel okozott ügyvédi mulasztásra pedig nem fizet az ügyvédi felelősségbiztosító. Gondolom neked meg a pénz kellene.....
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!