Mi kapcsolat igazságosság és jog között?
Van egyáltalán kapcsolat a kettő között?
Ha van, milyen? És jó ez így? Miért?
Ha nincs, kellene, hogy legyen? És milyen összefüggés lenne szükséges? Miért?
Kifejezetten olyanok válaszát várom, akik joggal érdemben sosem foglalkoztak.
Olyan, hogy objektív igazság, nincs. Így marad a jog, ami megpróbál a lehető legjobb módon igazságot tenni, de ez igen gyakran nem jön össze (pl. mit kezdesz egy rákos gyerekeknek lopó emberrel?).
És hát a bíróság sem igazságot szolgáltat, hanem a törvényeket tartatja be elsősorban.
"Ha nincs, kellene, hogy legyen? És milyen összefüggés lenne szükséges? Miért? "
Kellene hogy legyen, mégpedig úgy, hogy a jognak az erkölcsre kellene épülnie.
Ha a közösség többsége ellenzi a lopást akkor be kell tiltani a lopást ez egyértelmű. Ám a jogrend Magyarországon gyakran épp szembe megy a közösség érdekeivel.
Miért ne?
Az igazság és az igazságosság nem azonos fogalmak.
A kapcsolat pedig az, hogy a jog az igazságosság eszköze. Ha nem így van, akkor nem beszélünk jogról. Pontosabban jogtalanságról beszélünk.
Ennek két értelme van:
A jogtalanság lehet jog nélküliség. azaz olyan állapot, amikor az együttélés fontos részei nincsenek szabályozva.
Lehet olyan állapot, amikor az együttélés egyes részei hibásan vannak szabályozva.
Mindkettőnek lehet oka az, hogy a jogszabály alkotói trehányak voltak, nem figyeltek oda kellőképp, de lehet, hogy nem értettek kellőképpen hozzá, sőt az is lehet, hogy szándékosan alkották úgy. Annak eldöntése, hogy melyik esetről van szó, nagyon nehéz.
A jog akkor eszköze az igazságosságnak, ha adottak hozzá a feltételek. A jogrendszer teljes, azaz kitér minden fontos részletre, sőt arról is rendelkezik, mi történjen, ha valami kimaradt (nincs tökéletes rendszer, mindig gondolnunk kell a hibákra). A jogrendszer ellentmondásmentes, azaz nem lehet "A" paragrafussal hivatkozni a "B" ellenében.
De ez kevés. Olyan intézményrendszer is kell, ahol ez működni tud. Megfelelő szakembereket kell képezni. A jogrendszer része olyan eljárások is, amelyek a saját működését szabályozzák: bíróságok, a hibákat vizsgálni hivatott szervezetek, hatóságok, hírközlő intézmények és mindezek egymástól függetlenül. Olyan hierarchia, amely erre a folyamatra képes.
Adott egy esemény, azt kell eldönteni, mi az igazságos. Kell egy adatgyűjtő szervezet (nevezzük rendőrségnek). Az adatokat rendszerezni kell, hogy megállapíthatók legyenek az összefüggések (legyen ez az ügyészség). Kellenek, akik a másik oldal szempontjait is érvényesítik (ügyvéd). Kell egy hely, ahol az érveket és ellenérveket összehasonlítják (bíróság). Kell egy eszköztár, amely előre meghatározott, és amelyből az összehasonlítás mérését el lehet végezni (jogrendszer). Végül pedig - mivel mindenütt emberek dolgoznak - kell egy olyan hely, ahol az egész előbbi eljárást és magát a mérést meg lehet ismételni a tévedések elkerülése érdekében (a fellebbezések rendszere és intézményei).
Mivel minden tevékenység pénzbe kerül, kell egy ésszerű korlát, amikor már azt mondhatjuk, a tévedés szinte nem lehetséges - ennek kidolgozására szolgálnak a legképzettebb emberek (messze nem csak jogtudósok).
Ha ma mégsem így működik, és igazságosság és jog között nem látunk kapcsolatot, annak oka az elején vázolt tökéletlenségek egyike, vagy mindegyike.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!