El lehet ítélni valakit okirathamisításért, aki csak a saját céljára hamisít receptet, hogy fájdalomcsillapítókat kiváltson a fájdalmaira?

"Miért nem akarnak felírni?"

Tessék, válaszolok Neked, erre nekem is van egy példám ...

Én pl. erősen migrénes vagyok, de úgy ám, hogy ha jön egy front vagy csak kis stressz vagy akármi, na olyan szinten leszek rosszul, hogy 3 napra végem. Ami kell, minden, szikrázik a fej, hányás, szédelgés, minden, ami egy igazi kemény migrénesnél előfordulhat.

Na aztán jött a fordulat, amikor a doki is látta, hogy ez azért nem a szokásos hétköznapi fejfájás, és elkezdi vakargatni a fejét, hogy "hát van erre egy nagyon jó gyógyszer, én felírom magának, de az ambuláns lapra rá nem írom, mert aztán ha infarktust kap tőle, én nem járok a bíróságra".

Ugyanis mint kiderült, valóban egy nagyon hatásos szer, csak pont azon alapszik, hogy összehúzza az ereket, ezért szünteti meg szinte azonnal a migrént (igen drasztikusan), viszont az erek összehúzása miatt meg elég komoly infarctust-kiváltó tényezővel is kell számolni. Na ez utóbbira viszont nem igen van olyan szakovos aki vállalná a felelősséget, és bár tudja, hogy létezikez a jó hatásfokú gyógyszer, akkor se írja fel, és maradjunk csak szépen az Algopyrinnél meg a Xiloxnál, bár ő maga is tudja, hogy egy vicc, mert nyilván nem hatnak ezek a kis finomságok az ilyen durva fájdalmakra.

Aztán eljutottunk oda, hogy "na jó, nézze, én felírom magának, de aztán nem is láttuk egymást, érti?".

Na ez milyen?

Szal teljesen indokoltan kell a gyógyszer, köztudott, hogy az a hatásos, csak a felelősséget már senki se fogja felvállalni, ha netán összeesek egy infarctusban, így azt hivatalosan nem fogja dokumentálni sehova.

Bennem még egy dolog felmerült azért!

"A fájdalommentes élethez való jog", mint az emberi méltóság egyik alapjoga nem kellene, hogy elsőbbrendű legyen, mint holmi okirathamisítás?

Úgy értem, ha egyszer csak ezt a nem túl nagy elvárást akarta megvalósítani, hogy élhessen fájdalom nélkül, akkor szóba kerülhet egyáltalán itt a Btk ?

Nekem ez magas, de komolyan ...

Figy, látom, értesz hozzá stb, na de akkor pont nem neked kell sztem magyarázni, hogy aztán a gyógyszer-lobbyban nem igazán az megy, hogy "éppen azért szűkítették a felírhatóságát", mert pl. racionálisnak találták, hanem ez ahogy nálunk megy, ugye jött egy új gyógyszercég, egy új gyógyszerrel, és kész, ennyi, megvoltak az ide-oda fizetgetések, aztán onnantól kezdve akkor is azt kell nyomni szerencsétlen betegnek, ha komplett rosszul van tőle, mert szakmailag az a "modern".

A kérdésre azért Te se tudsz ugye válaszolni a fájdalommentes élethez való jog kapcsán ...

Aztán a legelső kérdésed meg iszonyú hosszú, de próbálom valahogy érthető párhuzammal leegyszerűsíteni. Ha egyszer X beteg 15 éve szedi azt az X gyógyszert, mert az vált be neki teljesen, viszont aztán 15 év után ugye jön a bizonyos "modernebb" gyógyszer, ami viszont egyáltalán nem hat neki, csak ilyet papíron az orvos se írhat le, hiszen szembe menne a szakmai protokollokkal, akkor mégis ezek szerint azt mondod, hogy el kéne menni arra a szakrendelésre, amely ugyan jogosult azt az adott gyógyszert felírni, viszont az illetőnek köze sincs ahhoz a betegséghez? Hát ugyanott kötünk ki akkor. Nem mindegy, hogy akkor a doki rugalmasságból (na meg hatalmas szakmai tapasztalatból) akkor inkább "kreál" egy áldiagnózist, amire már felírhatja továbbra is ugyanazt, ahelyett, hogy elküldené egy másik X szakrendelésre egy diagnózis szerzése céljából, amihez a betegnek viszont köze sincs?

Egy időben én magam is csodálkoztam, hogy a frászba kerülnek be bizonyos diagnózisok a leleteimre, az egész ügyfélkapus dokumentációmba, na aztán már pár közelibb ismerős orvos felvilágosított, hogy ne legyek már naiv, hát ugye ez kb úgy megy, ahogyan egy ambuláns lap kitöltése is. Azaz bemegyek, van X bajom, de ehhez képest egy egész oldalyni diagnózissal fogok kijönni, mert a szakrendelés azután kapja a pénzt, és volt ár nem egyszer, hogy a doki ezt így nyíltan meg is mondta, hogy "jaj hagyjuk már a papírokat, azokra muszáj ráírni azt amit, de amúgy meg úgyis tudjuk, mi a helyzet".

Hát erről van szó. Tudni tudjuk, csak éppen a dokumentáció teljesen mást mutat, és így állnak elő olyan fantasztikus félrediagnosztizált esetek, hogy az ész megáll.

Pl én ahogy megnéztem a "betegéletutamat", kb eldobtam magam, mert olyan helyekről voltak nekem diagnózisaim, ahol még csak életemben nem is jártam (de még a városban se!). Aztán erre is az ismerős doki azt mondja, hogy jaj nehogy problémázzak ezen, hát tök egyszerű, adott egy TAJ szám meg az adatok, és aztán erre elszámolnak, amit csak tudnak. Aztán nehogy elkezdjek panaszokat tenni, mert még én kerülök hülye helyzetbe, hiszen nyugodt lehetek, hogy ők azt 100% biztosan ledokumentálták.

Most őszintén kérdezem: mégis hogy a frászba tudnám bizonyítani, hogy én az életben se feküdtem X kórház X osztályán, ha ők szépen kiállítottak nekem egy zárójelentést, és azt lepecsételték ketten, aláírták, és irány az irattár. Na ezt aztán pl 2 év távlatából a jó isten nem fogja tudni visszanyomozni, és még a végén tényleg én kerülök bajba, de minimum annyi, hogy járkálhatok esetleg évekig a bíróságra, ahol meg jobban teszem, ha elismerem, hogy valóban ott voltam 2 hetet, mert ha nem, akkor csak még 2 évig húzzák az ügyet, és persze a dokumentációt aláíró orvosok meg naná mind tanúsítani fogják, hogy ott voltam.

Erre mit tudsz mondani? Nem piszkálódás ám, csak simán érdekelne, hiszen mindennapos jelenség, amire mondjuk úgy, sajnos rá vannak kényszerítve a kórházak, egyéb eü-intézmények.

Sztem ez mindaddig nem oldódik meg, amíg nem lesz egy olyan jogszabály, hogy márpedig a páciensnek is alá kell írnia a példányt, amit aztán irattáraznak, mert így meg tényleg megy a TAJ-számos kavarás országszerte, az ember csak néz ki a fejéből, hogy vajon hogy a frászba voltam én szegediként egy győri kórházban, egy általam soha nem is hallott orvosnál ... (most ez csak példa volt, na de ez a nagy helyzet ... persze mondjuk jellemző, hogy a milliárdos visszaéléseket úgyse lehet megcsípni, így verjük el a port a legkisebben, tök evidens, azaz aki kiváltja a receptet pl, na azt jól meg lehet büntetni ...).

A NSAID-okról meg annyi, hogy azért léteznek már nagyon kíméletesek is, de amúgy igen, tisztában vagyok az igen gáz mellékhatásaikkal, és igyekszek kerülni is őket. (figy, az egy dolog, hogy beteg is az ember, na de ez még nem zárja ki, hogy egyben eü-képzett személy is legyen, és ez így még vacakabb, esküszöm, mert csak belelát ebbe az egész szemétdombba, pedig bár ne látna ...)

11:54

Jaj nekem. ha még 10 oldalt írok, akkor is lesznek félreértések.

Most a migrént csak a magam példájaként hoztam, hogy ott is milyen módon mennek a keverések, de nem ez volt az alap-probléma. és igen, kifejezetten neurológiai osztálynak a specializált fejfájás-ambulanciáján kaptam én már "így" receptet, azaz hogy "jó hát felírom, de nem láttuk egymást, ha kiderül". na most ennél specializáltabb helyre lehet már menni pont egy migrénnel kapcsolatban?

Most olvasom a Btk-ban a dolgokat, és várjuk csak, egyáltalán egy sima recept az miért közokirat? Miért nem magánokirat?

csak azért tűnt fel a dolog, mert nagyon nem mindegy a büntetési tételnél ... csak tudnám mitől függ ez, mert erre meg nem látok egzakt szabályt.

Hát ez az, én se találok rá olyan egyértelmű definíciót ...

És az OEP az hatóságnak számít egyébként?

Na de ha az is, hát itt a lényeg, hogy nem is ő állítja ki, valóban csak a fejlécén van. Ezt hogy lehetne megtudni?