A bíróság általában hogyan orvosolja az alábbi érvénytelen szerződéseket?

Megválaszolok egy párat:

- alaktani hibákat tartalmaz: érvénytelennek találja a bíróság a szerződést;

- jó erkölcsbe ütközik: semmit, jobb, ha ilyet nem írsz alá;

- megtévesztés: azokat a kötelmeket kell betartani, amik benne vannak a szerződésben, ezért kell elolvasni, és nem arra hallgatni, akivel kötelmi kapcsolatba kerülsz;

- jogellenes fenyegetés alapján jön létre: minden fenyegetés jogellenes (ilyen esetben általában kvalifikált fenyegetés fordul elő), ebben az esetben szabadságvesztést ró ki a tényállás megvalósítójára

- cselekvőképesség hiánya vagy korlátozottsága alapján jött létre: ilyen személyekkel nem lehet kötelmi viszonyba kerülni, maximum a szüleivel, nevelőjével, törvényes képviselőjével tudsz;

- fizikai kényszer esetén: szintén büntetőjogi eset, és itt is csak a szabadságvesztés jöhet szóba.

A következőket meg légyszíves, fejtsd ki bővebben: tisztességtelen (ez nem ugyanaz akar lenni, mint az erkölcstelen?), színlelt, tévedés vagy kölcsönös téves feltevés alapján jött létre (nem hallottam még ilyen esetről, de ha tudsz példát mondani, akkor talán tudok neked segíteni)!

Az első válaszoló jogilag nem pontos választ adott.

Ha a szerződés érvénytelensége érdekel, ezt olvasd el: [link]

Röviden összefoglalva:

Az érvénytelenségnek két esete van: semmisség és megtámadhatóság.

A semmisségre bárki, határidő nélkül hivatkozhat, és azt hivatalból is figyelembe kell venni.

A megtámadhatóság azt jelenti, hogy az arra jogosult személynek egy határidő áll rendelkezésére a szerződést megtámadni, ha ezt nem teszi, akkor a szerződés érvényes lesz.

Megtámadhatóság:

- tévedés, megtévesztés,

- jogellenes fenyegetés,

- feltűnő aránytalanság,

- tisztességtelen szerződési feltételek.

--> ezeknél az eseteknél tehát egy külön "procedúra" a szerződés érvénytelenítése.

Semmisségi okok:

- cselekvőképesség hiánya,

- fizikai kényszer,

- színlelt szerződés,

- törvényben előírt alakszerűség (-írásbeliség) hiánya,

- álképviselet,

- tilos szerződés,

- jogszabály megkerülésével létrehozott szerződés,

- uzsorás szerződés,

- jóerkölcsbe ütköző szerződés,

- lehetetlen szerződés.

Ha sima alaki hibái vannak, akkor a favor contractus elve érvényesül, vagyis a szerződés érvényességét a bíróság megpróbálja helyreállítani, vagy az érvénytelenséget csak részben állapítja meg. (Ilyenkor az érvénytelen részekre a Ptk, Mt., vagy az adott esetre irányadó jogszabály rendelkezései lépnek hatályba, a szerződés többi része pedig fennmarad.

Egyébként a bíróság vagy megállapítja az érvénytelenséget, és annak megfelelően határoz az eredeti állapot helyreállításáról (in integrum restitutio) vagy egyéb orvoslásról, vagy pedig nem tartja megalapozottnak a kérelmet, és ezért elutasítja azt.

Semmisségnél nyilván csak azt kell vizsgálnia, hogy a semmisségi ok valóban fennáll-e, míg a megtámadhatóságnál azt is, hogy az arra jogosult és határidőben támadta-e meg.