Van-e joga a munkáltatónak kamerával figyelni a beosztottakat munka közben?

Kérdező rendelkezik ige.

Az Adatvédelmi törvény részletesen szabályozza a kérdésedben leírtakat.

2. § szerint :

1. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. … A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;

2. adatkezelés: … az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása…felhas­ználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása…

. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is;

3. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha

ahhoz az érintett hozzájárul…

5. § (1) Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak.

6. § (1) Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.

(2) Az érintettet – egyértelműen és részletesen – tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.

7. § (1) A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

1. felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes;

Az Adatvédelmi Biztos több vizsgálatot folytatott e témában:

"A munkahelyi, vagyonvédelmi célú “kamerázások” kapcsán a véleményem az volt, hogy “a videokamera-rendszer személyes adatok felvételét és tárolását is jelentheti, a kamerák felállításáról feltétlenül szükséges előzetesen tájékoztatni a dolgozókat. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, rögzítik-e és tárolják-e a kamerák által sugárzott felvételeket, és ha igen, milyen célból. […] Az, hogy a felvételeket korlátozás nélkül minden esetben rögzítik, nem egyeztethető össze az adatvédelmi törvénnyel.” (461/A/1998), illetve, hogy “a kamerák használatánál a célhoz kötöttség elvének kell érvényesülnie, miszerint személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. […] Ha a videokamera-rendszerek célja a munkahelyen tárolt, raktározott, feldolgozás alatt álló termékek őrzése, lopások megelőzése, akkor a kamerák elhelyezkedésének is ezt a célt kell szolgálnia. Minden más cél érdekében – például a munkahelyi jelenlét, a munkavégzés intenzitásának ellenőrzése – a kamerázás csak a dolgozók hozzájárulásával valósítható meg. […] Az érintettnek joga van tudni, hogy az adatkezelő mely személyes adatait kezeli, és joga van megtekinteni a róla készült felvételeket is.” (388/K/1999)

No kikotortam nektek a 3.§-t is:

"3. § (1) Személyes adat akkor kezelhet, ha

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy

b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat

rendelete elrendeli.

(2) Különleges adat akkor kezelhet, ha

a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy

b) a 2. § 2. a) pontjában foglalt adatok esetében, az nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban

biztosított alapvet jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a b
nmegelzés vagy a b
nüldözés érdekében

törvény elrendeli;

c) egyéb esetekben azt törvény elrendeli."

Az ilyen megfigyelés a különleges adat kategóriába tartozik.

De akit érdekel a teljes törvényt elolvashatja itt:

[link]

Lényeg az, hogy hiába ágáltok, a dolgozó belegyezése nélkül minden ilyen jellegű megfigyelés tilos és törvényellenes. Ezért nagyon megrángatnák az ilyen munkaadót.

"Btk.177/A. § (1) Visszaélés személyes adattal

Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi

rendelkezések megszegésével

* jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel,

2. az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz

eleget…

* az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,

és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztés­sel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

* A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a cselekményt hivatalos személyként, közmegbízatás felhasználásával, vagy jogtalan haszonszerzés végett követik el.

* A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el."

Tehát akár három évet is kaphatna érte, mert mint már előbb említettem itt különleges adatról van szó. De általában persze csak pénzbírságolni szoktak.

"Törvény tiltja, közterületen.

A saját magánterületeden annyi kamerát rakhatsz, amennyit akarsz. A bejáratnál figyelmeztetni kell a kamerára."

Közterületen egyáltalán nem tiltja törvény. De a dolgozók megfigyelésére az adatvédelmi vonatkozik, tehát az a bejáratnál való figyelmeztetés csak a biztonsági kamerákra vonatkozhat. Mint a törvényből kijön a dolgozók megfigyeléséhez a munkaadónak előzetesen engedélyt kell kérnie.