Mi van akkor, ha valaki nem akar szabadulni a börtönből?

Volt egy ilyen ősrégi cimborám, aki intézményfüggő volt.

Gimi után elég korán bekerült, 2-3 évet kapott nagy mennyiségű fűbiznisz miatt. Mikor kijött, imponált neki ez az egész ex-sittes dolog, tisztességes munkáról hallani sem akart, rá is állt a betörésekre, bumm... újabb három év. Mikor másodjára is kiengedték, akkor már látszódott rajta, hogy borzasztóan nem találja a helyét szabad emberként, szó szerint feszélyezte a kinti élet, kvázi depressziós volt. Pár hétig vegetált, aztán fényes nappal bement egy rommá kamerázott ékszerboltba, és amikor az eladó hátat fordított neki, vitt, amit épp elért... de nem a szajré volt neki a lényeg.

Többszörös visszaesőként kapott asszem egy ötöst, aztán pár évvel később jött tőle egy levél, amiben leírta, hogy csak a börtönben találta meg a komfortzónáját, ott érzi jól magát, bár ő se tudja megmondani pontosan, hogy miért.

Ez már 10 éves sztori, azóta nem tudom, mi van a sráccal, de rohadt nagy kár érte, mert amúgy egy irtó értelmes és jó lelkű kölök volt.