Elméletileg mi demokráciában élünk ugye?Ha jól tudom a demokrácia alapja a hatalmiágak szétválasztása

Azt kellene tisztáznod, hogy mik ezek a hatalmi ágak és akkor látnád, hogy butaság a kérdésed.

Törvényhozás: ez a parlament, a képviselők, önkormányzati testületek és a képviselők

Végrehajtói hatalom: a közigazgatás, azaz a kormány, a miniszterelnök, a miniszterek, minisztériumok, helyben pedig az önkormányzatok és az összes állami, önkormányzati szerv, hivatal.

Igazságszolgáltatás: bíróság, ügyészség, alkotmánybíróság.

A köztársasági elnök részben a törvényhozáshoz sorolható, hiszen törvényt kezdeményezhet és a törvényesség őreként a parlament által meghozott döntéseket akár felül is bírálhatja és visszaküldheti a parlamenthez - azonban nem része a törvényhozásnak valójában, hiszen nem a köztársasági elnöktől függenek a törvények, nincs szavazata bennük és ha visszaküldött egy törvényt, jogszabályt átgondolásra, esetleg alkotmányossági felülvizsgálatra az alkotmánybírósághoz, akkor ha újra visszakapja ugyanazt szó szerint akkor alá kell írnia. A köztársasági elnök nem áll a parlament felett, törvényeket csakis a 199 parlamenti képviselő hozhat. De természetesen része a törvényhozásnak, hiszen az ellenjegyzése, aláírása nélkül nem lehet a törvényt kihirdetni.

Ugyanakkor a köztársasági elnök a hadsereg főparancsnoka is és van egy sor más funkciója is, az ország legfőbb közjogi méltósága. Azzal, hogy a parlament nevezi ki a köztársasági elnököt nem keverednek a hatalmi ágak, hanem tisztázódik az erőviszony, a köztársasági elnök nem áll a parlament felett.

Az, hogy ki kit nevezhet ki az pont abból alakult ki, hogy a legfőbb szerv a parlament. A választott képviselők alapján dől el a kormányzás, a parlamenti képviselők szavazzák meg a kormányfőt és a köztársasági elnököt, ahogy más köztisztviselőket is, utána ezek meg kinevezhetnek megint másokat. Pont azért mert köztársaság vagyunk, a néphatalom érvényesül egy parlamentális demokráciában, vagyis képviseletben átruházzuk a választáson ezt a hatalmunkat a 199 parlamenti képviselőre. A sorrend tehát az, hoyg a legfőbb hatalom a népé -> a nép átadja a hatalmát a választott képviselőknek -> a képviselők megválasztják a kormányt, egyebeket stb. stb. Nem keverednek a hatalmi ágak hanem az államformánkból, a kormányformánkból következik az, hogy kik hozhatnak meg döntéseket.

A hatalmi ágak szétválasztása nem azt jelenti, hoyg lennie kellene egy külön kasztnak akik maguk között eldöntik ki lesz a legfőbb ügyész vagy a miniszter, hanem hogy a kinevezés után egyedül a törvények szabják meg a működését. Nem a miniszterelnök mondja meg a legfőbb ügyésznek, hogy X eljárásban mennyi ügyész dolgozzon a vizsgálaton és nem a miniszter mondja meg a bírónak, hogy 15 évet adjon a vádlottnak büntetésül. Kinevezik a legfőbb akárkit és utána már nem szólnak bele abba amit csinál, azt a korábban meghozott törvények szabják meg és a saját belső szabályzataik.

A kialakult helyzet elárulja. Csak a legárulkodóbb pontokat ismertem.

1. Építhethett egy miniszterelnök stadiont egy párezres faluban az ablaka elé egy demokráciában.

2. Milliárdos lehet-e a gyerekkori barátja és veje egy demokráciában?

3. Fidesz közeli (NER) embereké lehetne fél Magyarország egy demokráciában?

4. Nyerhet-e 4x egyhúzamban egy "párt" (állampárt igen) választásokat egy demokráciában?

5. A köztévének mondott köztévé kaphatna-e milliárdokat évente a propaganda terjesztésére egy demokráciában?

6. Lehetne-e évi milliardokat költeni plakátokra, és "nemzeti" konzultációkra egy demokráciában?

7. Aki nem ért egyet a csüngőhasúval az lesz a patás ördög (Vona,Márky,Magyar, Gyurcsány) így működik -e a média egy demokráciában?

8. Léttehozták a szuverenitás védelmet, Lánci Tamás nem vizsgálta ki sem Szijártó hacker ügyét, sem azt, miért szól kínai,orosz híradó az M1, de minden ellenzéket érintő piti üggyet felnagyít kommunikációs téren, így működik -e ez egy demokráciában?

9. Magyar Péter hangfelvétele kapcsán, az ügyészség önmaga ellen nyomoz, s egy volt fideszes tag alapító a főügyész, így müködik ez egy demokráciában?

Magyarország esetében rég nem beszélünk már demokráciáról.

Valamilyen fura hibrid rendszer ez, kicsit komcsi, kicsit náci, többnyire diktatórikus.

#5 Nem. Magyarország demokrácia, parlamentáris köztársaság.

Szimplán kitaláltok minden marhaságot amivel próbáljátok azt elmagyarázni a ballib szavazóknak, hogy nem azért nem nyernek a pártjaitok a soron következő választáson újra meg újra, mert a pártok és politikusaik alkalmatlanok, semmit nem tudnak nyújtani a szavazóknak és hozzájuk képest a fidesz-kdnp sokkal jobb lehetőség a szavazók tömegei számára.

Próbáljátok magyarázni a bizonyítványt, de nem sikerül, csak egyre nevetségesebbek vagytok tőle.