Mit jelent a 4.2-es pont a belinkelt szerződésben?

Neked kell leigazolnod, hogy kifizették a teljes vételárat.

Csak akkor kerülhet a nevükre.

Ugye itt van egy patthelyzet a kölcsönös – és érthető, jogos – bizalmatlanságból fakadóan.

Az eladó úgy van vele, hogy nem írja alá az adásvételi szerződést, amíg a vevő nem fizet. Hiszen mi van, ha aláírja, és a vevő mégsem fizet. Az baj, mert se pénz, se ingatlan.

A vevő meg úgy van vele, hogy addig nem fizet, amíg az eladó alá nem írja az adásvételi szerződést. Mert mi van, ha fizet, az eladó meg mégsem akarja aláírni a szerződést. Az baj, mert se pénz, se ingatlan.

- Fizetek majd, ha aláírtad.

- Aláírom majd, ha fizettél.

Hogy lehet ezt a patthelyzetet feloldani? Kell egy harmadik, mindkét fél számára megbízhatónak tételezett fél. Az eladó aláírja az adásvételi szerződést. De nem adja oda a vevőnek, hanem letétbe kerül az ügyvédnél. Így a vevőnek nem kell tartani attól, hogy az eladó esetleg meggondolja magát és nem írja alá, hiszen már aláírta, már ott van az ügyvédnél az aláírt szerződés, az eladó nem tudja annak a vevő részére átadását megakadályozni. Az eladónak sem kell aggódnia, hiszen ugyan aláírta a szerződést, azt a vevő nem kaphatja meg – és ennek hiányában nem kezdeményezheti a tulajdonjog bejegyzését – addig, amíg nem igazolja, hogy fizetett. Ha a vevő nem fizet, akkor maximum nem jön létre az üzlet.

Ez az eljárás védi mindkét felet, hogy bizalmatlanság miatt ne hiúsuljon meg az adásvétel.

Az ügyvédről meg senki nem gondolja, hogy kockáztat egytől öt évig terjedő szabadságvesztést – ha anyagi érdek miatt valósul meg a visszaélés –, meg azt, hogy kvázi örökre véget érhet az ügyvédi karrierje. Még ha százmilliókat is zsebelne be az ügyvéd egy visszaéléssel, akkor is ennél több forog kockán nála ahhoz, hogy túl nagy árat fizessen azokért a százmilliókért.