Hogy osszuk meg az örökségemet?
Nem azért akarnak kifizetni, mert valamelyik féltestvéred arra pályázik, hogy majd övé lesz a lakás és így vennék meg tőled?
Nem értek hozzá de ha anyád a haszonélvező akkor az ő gyerekei ebből a lakásból semmit se kéne kapjanak, amíg él addig a bérletidíj anyádé (ezt ő úgy osztja el ahogy jónak látja, szerintem ebből te egy fityinget se kéne kapj ha nem szálltál be a felújításba és amúgy is te fogod örökölni), ha meg már nem lesz akkor minden a tiéd, attól függetlenül, hogy addig ki és mit költött az adott házra.
Ugyanakkor ezt szerintem nektek kéne megbeszélni, nyílt kártyákkal. Ha meg nem megye akkor kikérni egy ügyvéd tanácsát, hogy mindenki megkapja azt ami megilleti.
Csak úgy felújították a te tulajdonodat? Amúgy amíg van haszonélvező, mindenben ő dönt, az eladáson kívül. Arról is, hogy ki lakhat ott, kinek adják bérbe, stb, és a bevételek is az övé.
Azért karnak kifizetni, hogy tényleg az övék legyen a lakás a haszonélvező halála után, mert az a jog nem örökölhető. Ha anyukád meghal, akkor nekik semmi nem marad a lakásból, feltéve, hogy egyedüli tulajdonos vagy.
Az ingatlant csak akkor adhatják el anyukádék, ha te eladnod nekik, vagy annak akit kinéztek vevőnek (belefoglalva, hogy anyukádnak meg mennyi pénz jár a vételi díjból haszonélvezeti jogáról lemondása kifizetéseként).
Haszonélvezettel terhelt ingatanért befektetők jellemzően a piaci ár harmada és fele közötti összeget szoktak csak fizetni (attól függően hogy milyen karban van a haszonélvező, vagy mennyire látnak vele kedvező egyezségre lehetőséget, haszonélvezeti jogról lemondásra).
Neked nem kell foglalkozni azzal, hogy mennyit költöttek rá, mennyi pénz jött be bérleti díjból, csak azt hogy milyen vételi ajánlatot adnak. Ennyiért el akarod-e adni vagy sem.
Köszi a válaszaitokat. Nem akarom eladni, az van vele, amit gondolnak, most nincs szükségem az árára.
3.# nemcsak úgy felújították, hanem tudtam róla. :) Nemhogy pénzt nem adtam bele, ötletet sem, hogy milyen legyen a fal színe. A kiadással sem fogok foglalkozni, tehát én úgy gondolom, hogy a befolyó pénz nem engem illet, ebben meg is erősítettetek.
#5 de magára a lakásra szükséged van? Mert nem tudom nálatok mi a helyzet de mire én pl. örökölni fogok a szüleim után addigra már baszhatom, mert annyira idős leszek. Aztán lehet az átlag ezzel így van, hogy 50-60 évesen már mindegy lenne neki az, hogy el tud adni egy lakást 40-50 millióért vagy sem.
Ha meg így nézed és esetleg valamelyik tesód szívesen lakna benne akkor ezt jó lenne tisztázni és nem majd 20 év múlva konstatálni, hogy neki nincs hova menni lakni de ki se tud téged vásárolni.
Azt is írtad, hogy nem érted miért téged akarnak kifizetni, erre rá lehetne kérdezni.
Illetve mint írtam amikor majd megöröklöd a lakást akkor az valakiknek jó eséllyel hiányozhat és hacsak nem akarsz jótékonykodni / kibaszni a testvéreddel akkor jó lenne ezt előre tisztázni, mert az ő kezük közül is ki fog folyni az a havi pár tízezer amit a kiadásért kapnak. (bár nem tudom, lehet az ő lakhatásuk is meg van oldva így ők is csak annyival ússzák majd meg, hogy egy fél/harmad bérleti díjat nem fognak megkapni havonta)
A Ptk. szemlélete a mindennapi igazságossággal is összhangban van.
Haszonélvező élete végéig birtokolja az ingatlant, hasznai őt illetik, átalakításra jogosult.
Vételi ajánlatot bárki tehet tulajdonosnak, így a haszonélvező vagy gyerekei is. A tulajdonos meg eldönti, hogy ez számára kedvező ajánlat vagy sem.
A tulajdonos bármikor próbálhat egyezséget kötni haszonélvezővel, hogy az meghatározott összegért mondjon le a haszonélvezeti jogáról.
A tulajdonos bármikor eladhatja a haszonélvezettel terhelt ingatlant is, de ezt követően is a haszonélvező birtokolja az ingatlant élete végéig. A haszonélvezőnek elővásárlási joga van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!