Bűnelkövetőt a rendőrök kiérkezéséig ártalmatlanná tenni törvényellenes vagy része a jogos védelemnek?

A büntetőeljárási törvényünk hatalmaz fel bárkit bűncselekményen tetten ért személy elfogására.

Be.

A tetten ért elkövető elfogása

273. § A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni, vagy ha erre nincs módja, a rendőrséget tájékoztatni.

A tetten ért személy ellenszegülése jogtalan támadás, mellyel szemben jogos védelmi helyzetben vagy.

"A jogos védelem túllépéséért [2012. évi C. törvény 22. § (3) bek.] a védekező csak akkor felel, ha a jogtalan támadás belőle ijedtséget vagy indulatot nem váltott ki, s az enyhébb – ám célravezető – elhárítási módot tudatosan tette félre, amikor a súlyosabb kimenetelűt választotta, mert ezáltal a jogos védelmet a megtorlás eszközeként alkalmazta, amelyre ez a jogintézmény nem ad felhatalmazást.

Mindazonáltal a támadó és védekező cselekményének lehetséges eredményét egymáshoz viszonyítottan továbbra is vizsgálni kell, mert csak ezáltal érvényesülhet a 22. § (3) bekezdés tartalma, amely az elhárítás szükséges mértékének túllépésével továbbra is számol, s ha az ijedtségből vagy menthető felindulásból történik, úgy a büntethetőséget kizárja."

[link]

adott helyzettől függ.

A jogos védelem csak addig áll meg, amíg a jogtalan támadás veszélye is fennáll. Ha ez megszűnt (földre vitted...), akkor onnan max. visszatarthatod (személyes szabadságában korlátozhatod), amíg a rendőröknek nem adod át.

Ha elengeded és újra támad, akkor kialakulhat ismételten a jogos védelmi helyzet, de ennek azért kicsi esélye és ezt nem elég feltételezni.

Tehát ez két külön dolog.

Egyrészt jogod van elhárítani a támadást, másrészt jogod van visszatartani az illetőt a rendőrség kiérkezéséig akkor is, ha már nem áll fenn a jogos védelem esete.