Egy idegen Ember rendszámának engedélynélkül a Carvertical-on való lekérdezése szabálysértés/bűncselekmény?
Nem számít személyes adattal való visszaélésnek-kezelésnek?
https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__torvenyek-jog__1243.. E kérdés alatt merült ez fel bennem. Mert itt azt írták, hogy az is személyes adat kezelésének számít, ha egy fényképen a neten látszik a rendszám.
Javítok, véletlen az egyik másolás kétszer van, itt a helyes:
Részletek a “ A Nemzeti Adatvédelmi és Információs hatóság ajánlása (…) forgalom figyelő kamerákkal kapcsolatban” dokumentumból:
“Bár a felvételek többsége alapján megállapítható a gépjármű színe és márkája(esetleg típusa is) azonban a képeken nem szerepel olyan személyes adat ( így például rendszám, arckép) amelyen keresztül az érintett közvetett vagy közvetlen azonosíthatósága fennállna.”
“ Ez magába foglalja tehát azt is, hogy a felvételeken látható egyéb személyes adatokat(például rendszámot) sem használhatják fel tevékenységeik során”
Egyértelműen megnevezik itt is, a rendszám személyes adat. Ezen tényleg vitázni kell még?
"Akkor miért sért személyi jogokat az, ha felrak valaki egy autóról fényképet a netre, ahol látszik a rendszám?"
Semmiért. Honnan szeded ezeket az ordas marhaságokat?
#15 Rosszul tudod. Amerikai jogelv, hogy aki közterületen van az szabadon fotózható.
Azok terjesztik, hogy Magyarországon is ez érvényes (akár tévedésből, akár meggyőződésből), akik főként amerikai blogokból és vlogokból tájékozódnak és fogalmuk sincs (vagy nem vesznek tudomást) a Magyarországon érvényes törvényekről.
Sokan gondolják úgy, hogy nálunk is ennek kéne lennie, de ettől még nem így van és sosem volt így, mert a kontinentális jogrend teljesen máshogyan viszonyul a személyiségi jogok védelméhez, mint az angolszász.
Részlegesen tesz a törvény engedményt a tömegkép fogalmával, amit az új PTK-ba már bele is írtak. A régi PTK-ban tételesen nem szerepelt ez a kivétel, korábban a bírói gyakorlat alakította ki jogértelmezési szokásként, hogy olyan képhez nem kell engedély, ahol a kép nem egy konkrét személyt ábrázol, sőt a tömegből nem is emel ki valakit, hanem a kép egy homogén tömeget, utcaképet ábrázol.
Viszont ez mind csak az ember képmáshoz fűződő személyiségi jogáról szól. A rendszám egy teljesen másik történet. A rendszám egy személyes adat, mint ilyen egyenértékű azzal, mintha valakinek a neve, címe, telefonszáma, vagy bármilyen más személy azonosításra alkalmas adata szerepelne a képen.
Ezen a tömegkép sem változtat, sőt súlyosbít, mert akkor nem csak egy személy adatait kezeled a képpel, hanem többszörös, vagy akár tömeges adatkezelést is megvalósíthatsz.
A kérdésre a választ a Carvertical adatkezelési szaályzatában kell valószínűleg kezelni. Vélhetően ők rendelkeznek engedéllyel és jogalappal a kötelező hatósági nyilvántartáshoz való hozzáféréssel és annak szabályozott, célhoz rendelt, közérdeket szolgáló nyilvánosságra hozásával - amennyiben úgy gondolod, hogy ez jogilag nem áll meg, kérhetsz vizsgálatot ezt illetően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, illetve ha más már tett ilyet, akkor megtalálod a határozataik között.
Amennyiben a Carvertical működése legális, tehát nem sért semmilyen adatvédelmi szabályozást, akkor te legálisan használod a rendszert egy autó a rendszer által kínált legális keretek közötti leinformálására.
Ha te a rendszerből szerezhető adatokkal visszaélve zaklatásra használod őket valahogyan, akkor nem maga a rendszer használata a visszaélés, hanem az, hogy a legális módon megszerzett információval visszaélsz és zaklatásra használod.
A telefonkönyv is egy nyilvánosan bárki számára hozzáférhető adatbázis, bárkinek a telefonszámát, sőt talán akár a címét is megtalálhatod benne legálisan. Viszont az, hogy ezek az adatok nyilvánosan hozzáférhetőek, még nem jogosítanak fel rá, hogy aztán az illetőt percenként felhívd valamivel, mert az már zaklatás. Ebben az esetben nem a telefonkönyv használatával valósítod meg a zaklatást, hanem azzal, ahogyan a telefonkönyvből legálisan megszerzett információt használod.
Technikailag már azzal is adatvédelmi törvényt sértesz, ha magadnak kiírkálod a neveket és telefonszámokat a telefonkönyvből, ezzel saját adatbázist hozva létre, ami megszegi az adatvédelmi törvénynek azt a rendelkezését, hogy a személyes adatok tárolásához és kezeléséhez az adatgazda engedélye szükséges - amit itt nem kaptál meg. Ahhoz, hogy a telefonkönyvben szerepeljen, megadta az engedélyt, de neked nincs rá engedélyed, hogy bármit csinálj vele. Annyira van jogod, hogy a telefonkönyvből kinézve a számot felhívd és megkérdezd, amit meg szeretnél tőle tudni - pl. hogy elmentheted-e a számát a saját telefonkönyvedbe. Ő pedig majd eldönti, hogy engedi-e vagy sem. Ha megkér, hogy ne hívd többet, akkor nem hívhatod fel többet.
Nyilván ezt magán személyek esetében szinte lehetetlen ellenőrizni. Nem fogja a rendőrség egy magánszemélyre törni az ajtót, hogy mindenki megengedte-e, hogy a telefonkönyvébe elmentse a számát.
Viszont a cégeknek nagyon is el kell tudniuk számolni vele, hogy milyen forrásból jutnak a marketing célra használt elérhetőségekhez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!