Van e joga kovetelni a ferfi vagyonabol egy nonek, aki nem hazastars, de vannak kozos gyerekek?

Amit a gyerekek örökölnek apjuk után, az zárolva lesz a gyerekek 18 éves koráig. A gyámhivatal engedélye nélkül az anya semmit nem költhet belőle. Ez holtbiztos.

A nő igazából nem követelhet semmit, ha nem voltak házasok (ha azok lettek volna, akkor feleségtartás merülhetne föl). A gyerekekre való hivatkozással kaphat a vagyonos apától lakást oly módon, hogy a tulajdonjog az apáé marad, de az anya élhet ott a gyerekeivel és az apát nem is köteles beengedni. Ugyanakkor, ha a gyerekeket felnevelte az anya, akkor neki onnan mennie kell, hiszen csak a gyerekek érdekében használhatta azt a lakást.

Kérdező, ez a különbség a házasság, hivatalos együttélés meg a kérdésben szereplő "csak úgy együtt éltek és van 3 gyerekük" között.

Ez utóbbiban ha szétmennek, semmi közük nincs már egymáshoz, a vagyonhoz se. Csak amit közösen szereztek abból kérheti a maga részét a korábbi partner, ami az illető saját vagyona, ahhoz semmi köze.

A házasságban és együttélésben sem lesz joga a másik saját vagyonára amit hozott a kapcsolatba, de mivel hivatalosan élnek együtt, ez valamilyen mértékben már az alatt az idő alatt közös vagyon is.

A kérdezett helyzetben nincs semmi kötelezettsége a partnernek, hogy szétváláskor a másiknak adja. Ahogyan halálesetél sem lesz örökös, csak mert együtt laktak.

A férfinak volt elég ideje és feleségül vehette volna, hivatalosan élettársak lehettek volna vagy végrendeletben hagyhatott volna valamit a nőre ha akar. Ha ezt nem tette meg, azt jelenti, hogy nem akart a vagyonából a nőnek adni. Mindent a gyerekei fognak örökölni.

Az egyetlen amit a nő kap, hogy ő lehet a vagyonkezelője a gyerekek vagyonának amit örököltek.

Azonban ez itt nem Amerika, nem egy amerikai film. A magyar törvények nem teszik lehetővé egy gazdag ember örökségének elköltést csak mert a gyerekek anyja. Kizárólag a gyerekekre költhet az örökségből, csakis nekik vásárolhat, magának nem. Nem vehet a gyerekek örökségéből magának ruhát, nem vehet magának kocsit, nem fizetheti belőle a fodrászát. A gyámhatóság odafigyel arra, hogy a pénz gondosan legyen kezelve a gyerekek érdekében, hogy amikor 18 évesek lesznek akkor is legyen örökségük.

Ha ez a nő jót akar magának akkor beszéljen a pasijával erről és kérje meg, hoyg vagy házasodjanak össze vagy nevezze meg őt is örökösnek a végrendeletben.

Még egy házastárs halála is nagyon nehézzé teszi a gyerekek felnevelését, akkor is ha van örökségük, hát még ha nem is házasok és semmi pénze nem lesz az anyának. Az apám felesége sajnos fiatalon meghalt és neki kellett felnevelnie a testvéreimet egyedül. Hiába volt ház, kocsi, mindig, mindenért a gyámhatósággal kellett egyezkedni. Mivel a kocsi felét a gyerekek örökölték, nagyon nehéz volt lecserélni amikor szükségessé vált egy újat venni helyette. Előre meg kellett volna venni az új autót, a felét ráiratni a gyerekekre és utána engedték volna eladni a régit, mert kellett hozzá a gyámhatóság engedélye. De mivel annyi pénze apámnak nem volt, egyezkedni kellett a kereskedővel és bizományba vette át a régi kocsit, hogy beszámíthassa az árát az újba, hogy rá lehessen íratni a felét a gyerekekre és aláírhassák a régi kocsi eladását. És ez csak egy kocsi aminek a fele apámé volt továbbra is! Most akkor képzeld el milyen ha semmi nincsen a nő nevén, minden csakis a gyerekeké és minden miatta gyámhatósággal kell egyezkedni, még hogy ki tudják fizetni a villanyszámlát meg az osztálykirándulást is.

A válás és a vagyoni megosztást szabályozó vagyonjogi per két külön per.

Utóbbit élettárs is indíthat és az együttélés alatt keletkezett vagyont (kivéve, ami a házasság alatt is különvagyonnak minősülne) a vagyonszaporulatban közreműködés arányában kell megosztaniuk, kivéve, ha ez az egyik felet nagyon hátrányosan érintené.

Illetve szerintem az EU-ban nem kell bejegyeztetni az élettársat, hogy annak számítson.

Az egyik kollégámtól tudom, ott gyerek sem volt, de “válásnál” azt javasolta neki az ügyvédje, hogy vagy pereskedjenek vagy inkább fizessen az asszonynak.

De az együttélés előtt szerzett vagyon, az különvagyon és a nőnek kell bizonyítani, hogy volt vagyonszaporulat.

" [link]

"Élettársi vagyonjogi viszonyok szerződés nélkül

Ha élettársi vagyonjogi szerződés hiányában az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.

Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül. Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene. Mindezek alapján a legtöbb alkalommal 50-50%-os vagyonmegosztás kerül megállapításra a bíróságokon. Tehát nem célravezető az a hozzáállás, amely szerint a férfi gyermekét otthon nevelő élettárs (anya) azért, mert a férfi szerint “semmit nem tesz, csak otthon neveli a gyermeket”, mindezért ne járna neki vagyon az életközösség alatti szerzeményből. Mi több, erre az időszakra bizonyosan a fele fog járni a számára is. "

A kérdésben szereplő helyzetre ez vonatkozik:

[link]

"Kevesen vannak tisztában azzal, hogy az élettársi kapcsolatokra más szabályok vonatkoznak, mint a házasságokra. Sokan csak túl későn döbbennek rá arra, hogy az élettársak nem számítanak közeli hozzátartozónak. Például amikor a párjuk elhalálozik, s kiderül, egy fillért sem kapnak szerelmük örökségéből – mivel a törvény szerint nem örökölnek egymás után.

De ez még nem minden. Míg a törvény szerint a házastársnak – párja halála után – holtig tartó haszonélvezet jár a közös lakáson és az ahhoz tartozó berendezéseken, addig az élettársnak nincs ilyen joga, mint ahogy a többi vagyonból is csak legfeljebb hozzájárulásának mértékéig részesedhet.

Az öröklés tekintetében nem számítanak az együtt töltött évek

Makacsul él az a tévhit is, hogy bizonyos idő - például 15 év - után örökölnek egymás után az élettársak, ez azonban egyáltalán nem igaz. Ha az élettársak nem kötnek élettársi vagyonjogi szerződést, nemcsak a szétválás után, hanem az egyik fél halálát követően is előfordulhat, hogy hosszú, akár évekig elhúzódó perben kell bizonyítaniuk, az ingatlanokból és ingóságokból (például a számlán elhelyezett pénzből) mekkora rész illeti meg az egyik vagy a másik felet, illetve a törvényes örökösöket.

... Az együtt töltött évek leginkább az özvegyi nyugdíj esetén számítanak, amelyre megszakítás nélküli tíz év együttélés után válik jogosulttá az élettárs. Ha azonban közös gyermekük született, akkor ugyanez az idő egy év."