Érvényesség Vs hatályosság?

Érvényesség versus hatályosság

A különböző médiák jogi nyelvhasználatában megfigyelhetőek típushibák. Ilyen az érvényesség és a hatályosság fogalmának gyakori összekeverése.

Az érvényességnek három feltétele van:

1) az arra feljogosított jogalkotó szervezet hozza meg az adott jogi normát

2) a feljogosított szervezet az előírt eljárási szabályoknak megfelelően alkossa meg a jogi normát

3) a jogi normát az előírásoknak megfelelően hirdessék ki

A hatályosság nem azonos fogalom az érvényességgel! Csak érvényes jogszabály lehet hatályos, és hatályos jogszabály nem lehet érvénytelen. Azaz „elsőként" az érvényesség feltételeinek kell megfelelni, és utána következik a hatályosság kérdése. Jogbiztonsági kritérium, hogy egy norma követetését csak hatályossága esetén lehet számon kérni. A hatálynak négy formáját különböztetjük meg: időbeli, területi, személyi, tárgyi hatály.

Időbeli hatály: azt az időbeli intervallumot jelöli, amelyben az adott norma alkalmazandó, követendő.

Ez lehet a kihirdetés időpontja, de számos esetben későbbi időpontot jelölnek meg a hatálybalépésre, hogy a jogalanyoknak legyen idejük felkészülni a norma támasztotta követelményekre.

Területi hatály: meghatározza azt a földrajzilag körülhatárolható területet, ahol a norma alkalmazandó. A területi hatály számos esetben nem azonos az ország területével.

Személyi hatály: a jogalanyok azon körét rögzíti, akikre nézve a norma jogokat, kötelezettségeket tartalmaz.

Tárgyi hatály: azon jogviszonyokat jelenti, amelyeket az adott jogi norma átfog.