Hogyan tudom a féltestvéremet kijátszani az örökségből?

Az eltartási szerződést is meglehet támadni a bejegyzéstől számított 2 éven belül, illetve az adás-vételt, ha a halálozást megelőző 5 éven belül történt meg. Legalábbis emlékeim szerint, ami azért mégsem a polgári törvénykönyv maga.

Viszont ezeket sokkal nehezebb megtámadni, mert az ajándékozási szerződéssel szemben itt a féltestvérednek bizonyítania kéne, hogy ellenszolgáltatás hiánya végett érvénytelenek ezek a szerződések. Ezt nem lehet érdemben bizonyítani, ha nem tartja állandóan veletek a kapcsolatot. Nagy valószínűséggel mire tudomást szerez ezekről a szerződésekről, addigra már eltelt annyi idő, hogy támadhatóak legyenek. Pont azért tartom ezeket előnyösebb megoldásnak, mert nem a halálkor, vagy hagyatéki tárgyalástól ketyeg az órájuk, hanem a szerződés aláírtakor, ami jócskán megelőzheti a halálesetet.

És ha nagyon biztosra akartok menni, akkor értelemszerűen az adás-vételinél elég lesz egy bankbizonylatot elraktározni és felmutatni, hogy megtörtént az utalás például. Ugyanígy az eltartásinál is, attól függően, hogy pontosan mi szerepel benne. Szóval persze, minden megtámadható, de van amire reális ideje és esélye van az embernek és van amire nincs.

Ajándékozás a legrosszabb eset. Ott feketén fehéren látszik, hogy a szándék az volt, hogy a testvéred ki legyen semmizve.

A végén még téged zárnak ki bírói itélettel az örökségből és a testvéredé lesz minden.

A cukorbetegséggel még évtizedekig elélhet.

Úgy írtad, hogy cukorbetegséggel diagnosztizálták, mintha legalábbis rákkal diagnosztizálták volna.

Az ajándékozásnak pont az a lényege, hogy az illető annak tudja adni a tulajdonát, akinek akarja. Akár vadidegennek is. 10 éven belüli elhalálozás esetén, azt hiszem, jár a kötelesrész a testvérednek. (Ami a teljes rá eső rész egyharmada.) 10 év után már nem jár az ajándékozott házból kötelesrész se, csak az egyéb dolgokból.

Ajándék után nem kell adózni. Ha gondolják a szüleid, akkor apud alapíthat haszonélvezeti jogot maguknak, ahogy már korábban is írták.

"10 év után már nem jár az ajándékozott házból kötelesrész se, csak az egyéb dolgokból."

Ez csak akkor van így, ha bizonyítást nyer az ajándékozott jóhiszeműsége.

Milyen lehet a jóhiszeműség, meg a rosszhiszeműség az ajándékozott részéről? Kap valamit, és kész, ennyi.

Mutass már valami jogszabályt, vagy legalább erről szóló szakcikket. Én elég jól ismerem a Ptk. vonatkozó részét, meg a Btk.-t is valamennyire, de erről még nem hallottam.

(A Ptk. 6:235. §-tól kezdődően van szó az ajándékozásról, el lehet olvasni.)

"Milyen lehet a jóhiszeműség, meg a rosszhiszeműség az ajándékozott részéről? Kap valamit, és kész, ennyi.

Mutass már valami jogszabályt, vagy legalább erről szóló szakcikket. Én elég jól ismerem a Ptk. vonatkozó részét, meg a Btk.-t is valamennyire, de erről még nem hallottam."

Tudod mit ismersz te jól? Ami a lábad között található. Ostoba veréb. A bírói gyakorlat ilyen ügyekben az, hogy fokozott körültekintéssel járnak el, vizsgálnak meg mindent, mert ők, a bírák, veled ellentétben tényleg ismerik a jogot és nem csak ugatják, ráadásul, naponta találkoznak is olyan büdös csótányokkal, akik a már élemedett korú, nem ritkán demens szüleiket megvezetik, pl. kihasználják a másik testvér fizikai vagy érzelmi távolságát és így próbálják megkaparintani az örökhagyó javait.

19-es: a stílusodtól elhatárolódom, egyébként egyetértek veled. Milyen fiatal az, aki ilyesmin spekulál?

Egyébként lehet valami oka annak, hogy a féltestvére nem tartja velük a kapcsolatot. Például ez a pénz- vagyon- éhség. Mondjuk.

Azt viszont helyesbíteném,hogy nem a bíróság jár el az öröklés ügyében, hanem a közjegyző. Akkor került a bíróság elé, ha a közjegyző hagyatékátadó végzését valamelyik fél megtámadja.