Mennyi esélye van, hogy nálunk helyezzék el a kisfiút?

Anyuka próbál rá hatni, de most nagyon akarja a gyereket. Aki persze nem akar menni és félünk, hogy lelkileg nagyon rámegy majd. Eleve az anyukája elvesztése is akkora sokk lesz, hogy szakember nélkül nem biztos, hogy átvészeli, de hogy a megszokott környezetéből is kiszakítják...

Apuka eddig évente párszor látta és az autizmusát sem fogadja el. Szerinte ez csak divatos álbetegség és a gyerek csak rosszul van nevelve. A fejlesztést is annyiban oldaná meg, hogy "szaladgáljon a kertben". Súlyos pénzeket fizetünk (igen, én is, mert a tesómnak sajnos egyedül nem telt volna rá) havonta a mozgásfejlesztésre, szociális készségfejlesztésre. Ők ezt biztos nem fogják fizetni. És mivel feleslegesnek tartja, ha mi segítenénk anyagilag, akkor sem hordanák fejlesztésre. Erről már korábban kifejtette a véleményét.

Szerintünk főleg az motiválja, hogy így nem kell gyerektartást fizetnie és valamiért az él a fejében, hogy zsákszámra kapjuk a támogatást egy autista gyerek után. Sajnos ez nincs így. Illetve most várja a párja a második gyereket és így megugrana a családi adókedvezmény és társai.

Egyszerűen belebetegszünk, hogy elveszik tőlünk a gyereket.