Jogi tanácsot szeretnék kérni,egy kerítés ügyben.Kié a kerítés,és mit tehet vele ? A szomszédé,vagy a mienk ? (bővebben lent)

Apád - állítólag - teljesen ingyen csinált egy keritést a szomszédnak - ezt úgy hívják, hogy ajándék - aki azóta elpatkolt.

Az új tulajdonos, nyilván az örökös, eladta a jelenlegi tulajnak a lakhandit. A jelenlegi tulaj is, a korábbi is és az elhunyt is, jogszerűen tulajdonolta a keritést.

A legelső, még ajándék címén. Ajándékot visszakövetelni egy halott, jogképtelen személytől nem lehet, a másik kettő meg jogszerűen jutott hozzá. Az utolsó, a jelenlegi pláne, hiszen fizetett is érte. Ha szar kerités lenne, akkor meglehet, jóval kevesebbet fizetett volna.

Mégis mi a gőzhengeres, cirádás faxt akarsz te, meg az a bonyolult apád egy vadidegentől, meg az ő tulajdonától, mi?

Ez azért nem annyira egyszerű. A kerítés azé, akinek a telkén áll, ill. aki csinálta.

Mindenkinek joga van a telke bármelyik oldalán kerítést létesíteni, csak a szomszéd telkére ne lógjon át, hanem a külső oldala álljon a határvonalon. Még akkor is szabad kerítést csinálni a saját oldalra, ha a szomszédnak már van egy kerítése ott, a mezsgyén.

A kerítéseket általában úgy szokták csinálni, hogy az egyik oldala sima, minden alkatrésze színel, a másik oldalon meg kiállnak belőle kissé az oszlopok, betonaljzat, stb. Tehát ha a kérdező felé állnak ki ezek a dolgok, az kb. jó eséllyel azt jelenti, hogy a kérdező telkén áll a kerítés.

A 13-as válaszoló vagy nem ír igazat, vagy csak nem ért hozzá.

Az teljesen mindegy, hogy melyik oldalon áll a kerítés, ha egyszer nem tudjuk, pontosan hol van a telek. Igaz, hogy általában a jobb oldali kerítést kötelező megépíteni (HA kötelező, mert sok településen nem), viszont szinte minden településen van olyan utca, ahol pont fordított elhelyezkedésűek a telkek, és bal oldalra kell építeni a házakat, bal oldalon kell kerítést létesíteni. (Ezen területeket minden településen a Helyi Építési Szabályzat sorolja fel.)

Na mármost, még ha nem is dönthető el, pont melyik telken áll a kerítés, akkor is ott van, hogy bizonyítani kellene, az adott kerítést az előző, elhunyt tulajdonosnak ajándékozta-e a készítő, vagy csak csinált oda egyet saját magának, hogy a szomszéd kutyája ne menjen át hozzá. (Én is azért kerítettem be körbe, 4 irányból a telkemet, mert a szomszédok állatai átjártak hozzám a rossz kerítéseken, de minden egyes kerítés a saját telkemen áll. Nálunk senkinek nem kötelessége sehol kerítést készíteni, utánanéztem, mert ha az lett volna, köteleztem volna a szomszédokat.)

A kérdező szempontjából amúgy nagy baromságnak tartom, hogy azért dolgozna, hogy magának (is) kárt okozzon a kerítésbontással, hiszen a szomszéd állatai aztán át fognak járni hozzá, a ő állatai meg a szomszédhoz, meg esetleg a szomszéd maga is átjár "kölcsönvenni" ezt-azt.

24, "Mindenkinek joga van a telke bármelyik oldalán kerítést létesíteni,"

Ez helyből nem igaz.

Keritést meg, amúgy a telekhatárra szokás építeni.

Miért ne lenne igaz? Milyen jogszabály tiltja?

Egyedi esetek persze előfordulhatnak, de alapból bárki bárhol építhet kerítést a telekhatáron olyan lakóterületeken, ahol nincs tiltva teljesen a kerítés.

És nem, a kerítést nem a telekhatárra szokás építeni, hanem a telekhatár mellé, hogy a külső oldala álljon a telekhatár vonalán.

Jogszabály:

"44. § (1) A telek határvonalain - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - kerítés létesíthető.

(...)

(3) A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia."

[link]

"Miért ne lenne igaz? "

Azért mert nem igaz. Egy telek benapozottságát biztosítani kell, ha pedig valaki arra az olddalra is létesít keritést, ahova a másik jogosult, akkor a kerítése olyan plusz árnyékot fog vetni, amire nincs szükség, ami káros, ami a telek rendeltetés-szerű használatát korlátozza.

"A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia.""

Igen, azon az oldalon, ahol jogosult keritést telepíteni. De nem lehet a kerités a telekhatártól, mondjuk két méterre.

Ez hülyeség. Semmilyen benapozottságot nem kell biztosítani.

A kerítés ugyanannyi napot biztosít akkor is, ha az én telkemen van, mint ha szomszéd telkén van ugyanott. Nem a másik kerítés tetejére teszi az ember, hanem mellé, tehát pont ugyanannyi napot fog el.

Mint idéztem, a jogszabály így hangzik: "A telek határvonalain - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - kerítés létesíthető." És ebben nincs semmi olyan, ami megszabná, hogy hol nem lenne szabad kerítést építeni. Ha szerinted igen, akkor idézd, légy szíves.

A települések nagy részén a telekhatártól akár 2 m-re is lehetne tenni kerítést, kivéve, ahol a HÉSZ tiltja, de most nyilván nem erről beszélünk, hanem a telekhatáron lévő kerítésről, ami egy egész más dolog, külön jogszabályi háttérrel.

Birge vagy te ehhez, de nagyon.

Ahogy a panorámát sem lehet elvenni, úgy a napfényt sem. Ezért sem szabad teli kerítést építeni, ha a HÉSZ tiltja és általában tiltja.

Hogy te erről nem tudsz, az nem számít.

"És ebben nincs semmi olyan, ami megszabná, hogy hol nem lenne szabad kerítést építeni. Ha szerinted igen, akkor idézd, légy szíves."

itt van:

"A telek határvonalain - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - kerítés létesíthető."

A te állításod általános volt, mígnem, lám, itt egy kivétel. Tehát nem szabad, hanem csak eshetőlegesen szabad.

eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában

„Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága - eltérő övezeti előírás hiányában - 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott”

,A telek határvonalain - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - kerítés létesíthető.