Mennyire büntetnek ha feljelentenek hangfelvétel miatt személyi jogok megsértéséért?

Btk. 226/A. § (1) Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az általad leírt eset nem irányul becsület csorbítására és nem is hamis/hamisított a hangfelvétel, így nem követtél el semmilyen bűncselekményt, azaz nem kell tartanod büntetéstől. Személyiségi jogot viszont sértettél, emiatt polgári úton követelhet tőled sérelemdíjat a kollégád.

Nem kérhet sérelemdíjat a kollégád.

Az jogosult felvételt készíteni, aki valamilyen jogsértés bizonyítására akarja a felvételt felhasználni.

5: De, történt. Te viszont jobb ha nem ütöd bele az orrod ilyesmibe, mert hülyeségeket írsz.

"

Fő szabályként minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás felderítésére alkalmas. A polgári peres eljárásról szóló törvény tehát nem tilalmazza az engedély nélkül készített hangfelvétel bizonyítékként való felhasználását.

A bírósági gyakorlat is amellett foglal állást, hogy az ilyen hangfelvétel a peres eljárásban annak ellenére felhasználható, hogy az engedély nélküli felvételkészítés személyiségi jogsértést valósít meg. A gyakorlat ezt azzal indokolja, hogy bár mindenkinek joga van a személyes jogok védelmére, e jogát senki sem alkalmazhatja visszaélésszerűen. Márpedig, ha az illető azért hivatkozik a hangfelvétel kapcsán a személyiségi jogainak megsértésére, hogy ezzel a tényállás felderítését akadályozza, esetleg saját hamis állítását leplezze, akkor nem járhat sikerrel."

Kaphat-e sérelemdíjat a sértett?

Mi történik, ha az a személy, akiről a perben felhasznált titkos hangfelvételt készítették beperli a felvétel készítőjét, illetve felhasználóját a személyiségi jogának megsértése miatt?

A Polgári Törvénykönyv alapján a személyiségi jogok megsértése miatt járó sérelemdíj megítéléséhez a jogsértés tényén kívül további hátrány bizonyítása nem szükséges.

Ebben az esetben a felvételt készítő, felhasználó személy nyilvánvalóan felelősséggel tartozik a jogsértésért. A bíróság az összes körülmény mérlegelésével dönt arról, hogy a jogsértés megvalósult-e, és ha igen, annak milyen súlya volt.

Ismert olyan korábbi bírósági ítélet, amely elutasította a hasonló helyzetben pert indító felperes keresetét. Nem állapított meg jogsértést, mivel a személyiségi jogvédelem ilyen módon való gyakorlását visszaélésszerűnek és illetéktelen előnyre törekvésnek ítélte. Tehát a bíróság nyilvánvalóan azt is figyelembe venné ilyen esetben, hogy milyen célból (jogos igény bizonyítása) készült a hangfelvétel, és miként került felhasználásra.

Olvasd el akkor újra a hozzászólásomat, amire reagáltál!

"4-es, még nem történt semmilyen jogsértés, csak a kérdező részéről"

Na mi van a második tagmondatban?