Anyai-apai resz oroklese?

Az anyai rész, tehát 1/2-rész az apádé (ezen a részen volt a papának haszonélvezete). Ezt ő örökölte, teljesen mindegy, hogy a végrendelet előtt vagy utána. Olyan dologról nem végrendelkezhet az ember, ami nem az övé, én sem hagyhatom rád az országházat... Tehát max a papa 1/2 része lehet a tiéd, de még ott is képbe kerül a köteles rész, ami apádnak járhat.

A haszonélvezetet pedig nem lehet átadni, tehát ha került is olyan a végrendeletbe, hogy az apád részén lévő haszonélvezet a tiéd lesz, az semmis. Ilyen nincsen. De ha ez bele került, akkor valószínűleg sem ügyvéd, sem közjegyző nem látta a doksit, tehát az is lehet, hogy az egész végrendelet semmis.

A haszonélvezet arra van, hogy ha az egyik házastárs meghal és a részét megöröklik a gyerekek, akkor a másik fél haláláig ott tudjon maradni a házban, ne tudja utcára tenni senki.

Házasságban mindegy kinek a nevén van, ha házasság alatt vették, ugyanúgy fele fele jár válás, halál esetén.

Kérdező

Úgy van ahogy a válaszoló neked leírta.

A tulajdon már eleve úgy áll, hogy az ingatlan fele nem a Tatádé volt mikor meghalt, örökölni utána azt lehet ami az övé, a ház másik felét. Meg persze ha volt még bármi más a tulajdonában, azt teljes egészében.

A haszonélvezet csak őt illette meg és az volt a célja, hogy a házastársat ne lehessen kirakni a saját házából (vagy eladatni vele) csak mert a házastársa halálával valaki más lesz a felének a tulajdonosa, mert örökli. Ezért az ő élete végéig őt védi ez a haszonélvezet. Amikor meghal, akkor életbe lép a tulajdoni hányad szerinti megosztás és onnantól a ház másik 50%-kával már annak tulajdonosa tud rendelkezni.

A leírásból azt vettem ki, hogy 1 gyerekük volt, apád. Vagyis övé lett az ami az anyjának a tulajdonrésze volt, a Tatádé maradt a másik 50%.

Az öröklésnél nem számít hogy tartották-e a kapcsolatot. Akkor is a gyerek az örökös, ha soha életében nem látta a szülőjét. Az öröklésből nem lehet végrendelettel kizárni az örököst, csak kitagadni lehet a gyereket - még az örökhagyó életében, és ennek csak súlyos okai lehetnek. Az, hogy nem tartották a kapcsolatot, az erre nem elég.

A végrendelettel Tatád rád hagyta ami az övé, de mivel az örökségből apádat nem lehet kizárni, neki is jár belőle - a végrendelet ellenére is - ez a köteles rész.

Apád a harmadát örökli annak, ami sima örökösként neki járna - a többi lesz a tied, mert rád hagyta végrendelettel. Vagyis a ház 50%-os részének (Tatád tulajdonrésze) a harmada lesz az apádé, kétharmada a tied, ez az egész háznál: apád része = 50%+16,5%=66,5%; te részed= 33,5%.

A hagyatéki tárgyalás előtt a jegyzőnél be kell jelentened, hogy ha van anyagi követelésed ezen felül, pl. ha te fizetted a ház felújítását vagy te vettél valami nagy értékű berendezést Tatádnak, esetleg te fizetted az ellátását a saját pénzedből. Akkor ezt is beleveszik (ha úgy ítélik meg hogy bele kell venni) és beszámolják, ekkor nagyobb lesz a te örökrészed kicsivel, az ingatlan értékének és az általad adott pénznek megfelelően.

Ahogy írták, jelzálogot nem vehetsz fel az ingatlanra, mert több tulajdonos esetén ezt minden tulajdonosnak alá kell írnia. Ezt a hitelt adó bankok is megkövetelik, hogy ne legyen vitás kérdés utána. A többi tulajdonos így adóstárssá válna.

Jogod van azonban ahhoz, hogy megtartsd az ingatlant, elővásárlási joggal rendelkeznek a tulajdonostársak. Ez azt jelenti, hogy meg lehet hirdetni eladásra a házat, ha lesz vevő mondjuk 20 millióért az egészre, akkor ebből az árból a 66,5%-a apádé, azaz 13,3 millió. Ekkor neked jogod van azt mondani, hogy ennyi pénzért te akarod tőlük megvenni a házat.

Természetesen megegyezhettek kevesebb összegben is, de ez a maximum amit tőled kérhetnek, az az ár amiért valaki más hajlandó lenne megvenni.

Ha ebbe nem mész bele akkor bíróságon kérhetik a közös tulajdon megszüntetését, ez sok idő és sok pénz az ügyvédeknek. De a vége ugyanez, el kell adni vagy valakinek ki kell fizetni a másik tulajdonost.

Javaslat: ami költségedet tudsz bizonyítani, azt szedd össze és nyújtsd be a jegyzőnek, vegye figyelembe a hagyatéki tárgyaláson! Ha megszületett az eredmény, kinek mekkora a tulajdonrésze, akkor beszéld meg szüleiddel, hogy megérted hogy el akarják adni, de te meg szeretnéd megtartani. A bírósági pereskedés a SZÜLEIDNEK sok pénzébe kerülne és akár 2-3 évig is eltartana, addig nem kapnának az örökségből egy fillért sem. EZÉRT inkább egyezzetek ki egy jutányos árban, amennyiért te megveszed tőlük a házrészüket és majd folyamatosan fizeted nekik, akár jelzálog hitellel amit felvehettek közösen az ingatlanra. Ügyvédnél tudtok olyan szerződést kötni amiben beleírtok minden fontosat, hogy a hitel csakis arra szolgálhat hogy őket kifizesd belőle, hogy a havi részletnek (ha így vagy így is fizetnél nekik) annak mekkorának kell lennie, milyen részletekbe, hogy a tulajdonjog csak akkor száll majd át ha kifizetted a teljes árat X idő múlva stb.

Nézz utána mennyibe kerülne egy ügyvédet megfizetni egy ilyen közös tulajdon megszüntetéséről szóló perben és tedd oda szüleid elé, hogy ezt vesztenék a perrel - ugyanakkor te is legyél megértő, az a 66,5% ház az övék, ha el akarják adni, akkor joguk van hozzá. Mindhármótoknak az a legjobb ha kiegyeztek valami középső megoldásban.

Közben kereshettek bérlőt a házba, ha te nem ott akarsz lakni, attól még a vállalkozásod lehet oda bejelentve. A bérlő fizetné a rezsit és a bérleti díj is segítene. Csak óvatosan, nehogy aztán ne lehessen kirakni!