Mitől függ, hogy egy elkövetett bűncselekmény minősített vagy sem?

Minden bűncselekménynek van alapesete és lehetséges hogy ez mellett van minősített és privilegizált esete is létezzék, ilyen az emberölés, ennél mindhárom típusú létezik.

A minősített eset az, amikor már maga a jogalkotó (a Btk. útján) előre meghatározza x cselekmény esetén, mely körülmények közötti elkövetést kíván az alaphoz képest súlyosabban büntetni. Pl. aljas indokból elkövetett testi sértés, nyereségvágyból való emberölés, üzletszerűen elkövetett magzatelhajtás, 12. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak stb. Ez fix, taxatív felsorolás, köti a jogalkalmazót (bíróság).

Privilegizált eset az alaphoz képest enyhébb büntetést von maga után, ezt szintén előre határozza meg a jogalkotó a Btk. útján, tipikus az erős felindulásban elkövetett emberölés (ami egyébként a 160. § után külön szakaszban foglal helyet).

Az enyhítő és súlyosító körülmények mások; Magyarországon a Btk. szerint ún. középmértékes büntetéskiszabás alkalmazandó, például: halált okozó testi sértés 2-8 év, középmértéke 5 év, innen az esetben felmerülő enyhítő és súlyosító körülményeket figyelembe véve mozog a büntetés lefelé vagy felfelé.

Tehát: a minősítő körülmény határozza meg, hogy az adott bűncselekményt a Btk. hányadik szakasz, hányadik bekezdés, hányadik pont alapján kell megítélni, az enyhítő és súlyosító körülmények viszont a büntetési tételen belüli tényleges mértéket befolyásolják.

Hozzáteendő: a kétszeres értékelés tilalma érvényesül, például egy üzletszerű magzatelhajtásnál, mivel az minősítő körülmény, nem lehet a büntetés kiszabásakor még egyszer súlyosító körülményként figyelembe venni (pedig az üzletszerű elkövetés általános súlyosító körülmény a Kúria útmutatása szerint).