A mostani kijárási tilalommal kapcsolatban lenne egy fontos kérdésem?

Nincs, nem tartozik a kivételek közé sem. Nem hagyhatja el az otthonát valaki csak azért, hogy mást utaztasson, kivéve ha olyan körülmény adódik, hogy máshogy nem oldható meg a hazajutás. A busz pedig jár.

[Ha bátrak vagytok és nem ijeszt el egy esetleges hatósági feljelentés, akkor állítson ki magának egy hamis igazolást. A minta fent van a neten, egy rendőr sem fogja/tudja ellenőrizni hogy tényleg ott dolgozol-e, amire a papír szól. Persze legyen életszerű, hogy mikor érted megy akkor valamilyen műszakba menjen, és visszafelé ne ugyanaz a rendőr állítsa meg fél óra múlva a másik irányba haladva.]

Sajnos a jogalkotók ilyen esetekre nem gondoltak....

és nem csak azért vihet a párod melóba mert félt, hanem, mert nincs más lehetőség, nincs tömegközlekedés.

A probléma megoldása a rendőrökre és az emberekre hárul a sötétben az út szélén..... Hát ez van.

A munkavégzés és a helyére, helyéről haza közlekedés törvényes kivétel a kijárási korlátozás aló.

Munkavégzésnek számít törvényesen a szívességi munka!

Írjál szépen párodnak igazolást arról, hogy személyszállításod szívességi munkára foglalkoztatod. Akár valami olyasmit is beleírhatsz, hogy idős nagyszülő, kisgyerek, betegségre hajlamos alkatod miatt, ez egészséges védelme érdekében feltétlenül indokolt.

Ezt a mintát írd át, nem kell a büntetőjogi felelősséges kezdőszöveg.

[link]

[link]

Szívességi munkáról hatóság leírása:

[link]

“ 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet

a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről

...

Este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom lép életbe, mindenkinek haza kell érnie este 8 óráig. A kijárási tilalom alóli mentesülés egyik esete a munkavégzés, amelyet azonban igazolni szükséges.

...

3. § (1) Este 8 óra és reggel 5 óra között - e rendeletben meghatározott kivétellel - mindenki köteles a lakóhelyén, a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően

...

b) munkavégzés céljából,

c) a munkavégzés helyére történő közlekedés céljából, valamint a munkavégzés helyéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából ...

este 8 óra és reggel 5 óra között megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.

“ A szívességi munka, kaláka munka alapvető jellemzői, hogy ellenérték nélkül, szívességi alapon, segítségképpen zajlanak, családi köteléken, rokoni, jószomszédi, baráti kapcsolatokon alapulnak. Az ellátandó feladat folyamatossága, ismétlődő jellege, rendszeressége ezekre a munkavégzésekre nem jellemző. Tipikusan egyszeri, alkalmi jellegű, néhány órás munkákról van szó. A munkakört nem határozzák meg, a segédkezők bármikor elhagyhatják a helyszínt, pihenhetnek; érkezésük is belátásukra van bízva. Manapság is gyakran előfordul, többnyire kisebb közösségekben, főként mezőgazdasági, alkalmi jellegű idénymunkáknál (pl. szüret). Gyakran tapasztalható ilyen jellegű munkavégzés a családi házak építése során szükséges segédmunkálatoknál, illetve a családi vállalkozás keretében folytatott kereskedelmi tevékenység során. Ezek a munkavégzések általában néhány órát, illetve 1-2 napot (tipikusan szombat-vasárnap) vesznek igénybe. Ha valaki hosszabb időn át (heteken keresztül, hétköznapokon) dolgozik a foglalkoztató számára, nem életszerű, hogy ingyen, szívességből dolgozna. Az elvégzendő munka sürgőssége, rövid időtartama nem alapozza meg a szívességi munka elfogadását.

A szívességi munka és a szabálytalan foglalkoztatás elhatárolásának során tehát az egyik legfontosabb az ellenérték meghatározása. Nem minősíthető a munkavégzés (tevékenység) a munkajog hatálya alá tartozónak, amennyiben ellenérték nem állapítható meg. Ha teljesen ingyen, ellenérték nélkül, segítségképpen történik a munkavégzés egyértelmű a megítélés, ilyenkor a hatóság természetesen nem indít eljárást sem.”

Rtv. 29. § írja elő igazoltatás lépéseit. Ami plusz, hogy most kérik a munkavégzésről szóló igazolást, abból pedig a legjobb a koronavirus.gov.hu-s minta alapján kiállított papír fecni. Rögzíthetik az adatait (pl. lefényképezéssel), de az utólagos ellenőrzése túl nagy macera lenne, mert telefonszám sincs rajta.

Igazoltatás

29. § * (1) * A rendőr a feladata ellátása során

a) igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából, közlekedésrendészeti ellenőrzés során, továbbá az igazoltatott vagy más természetes, illetve jogi személy és egyéb szervezet jogainak védelme érdekében kell megállapítani,

b) az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének - az igazoltatott választása szerint - a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történő igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre kérheti fel, valamint

c) amennyiben a 24/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy felkérése alapján igazoltat, úgy az igazoltatott személyt a b) pontban megjelölt adatok igazolására, vagy ezen adatokra vonatkozó nyilatkozattételre kéri fel.

(2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosságot - a személyazonosító igazolványon túl - minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Az igazoltatott kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. A rendőr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.

(3) * Ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják, az igazoltatás során rögzíteni kell az igazoltatott személyazonosító adatait, az igazolvány sorozatát és számát, az igazoltatás helyét, idejét és okát, valamint - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felkérés teljesítése esetén - az igazoltatott személy lakóhelyét, tartózkodási helyét.

(4) * A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén - ha a személyazonosság megállapítása más módon nem biztosítható vagy hitelt érdemlően nem bizonyítható - a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatottról fényképfelvétel készíthető, az igazoltatottól ujjnyomat vehető, továbbá a külső testi jegyek észlelés és mérés alapján rögzíthetők.

(4a) * A (4) bekezdés szerint készített fényképfelvételt az erre a célra rendszeresített eszköz alkalmazásával az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben szabályozott automatizált összehasonlítás igénybevételével, az ott meghatározott szabályoknak megfelelően - személyazonosság megállapítása céljából - a helyszínen ellenőrizni lehet.

(4b) * Ha az igazoltatott személy személyazonosságának megállapítása a helyszínen sikertelen, akkor az igazoltatott előállítható a további adategyeztetés érdekében.

(5) A igazoltatás vagy a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén az előállítás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat.

(6) * A rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a közrendet, a közbiztonságot fenyegető veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja szükségessé teszi.

(7) Az igazoltatás során rögzített adatokat - kivéve, ha ezek büntető- vagy szabálysértési eljárásban kerülnek felhasználásra - az intézkedés befejezését követő száznyolcvanadik napon meg kell semmisíteni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a 24. § (4) bekezdése szerinti igazoltatás során rögzített adatok 24. § (5) bekezdésében meghatározott törlési idejére.

(8) E § alkalmazásában személyazonosító adaton az érintett személy nevét, születési helyét, születési idejét és anyja születési családi és utónevét kell érteni.

29/A. § * (1) Ha az igazoltatott személyazonossága a 29. § (2) bekezdése alapján nem állapítható meg, - a 29. § (4) és (4a) bekezdésében meghatározottakon túl - a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) tárolt adatokkal történő összevetés céljából a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: VIS rendelet) 20. cikke alapján történő ellenőrzés céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adat - a 29. § (7) bekezdésétől eltérően - kizárólag a VIS rendelet 20. cikke szerinti keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelhető, ezt követően haladéktalanul törölni kell.