Ebben az esetben jogszerűen rendelkezem a fényképekkel?

Síkreprodukciónak nem a tiéd a szerzői joga (azzal, hogy másolatot készítesz róla nem adsz semmit a műhöz, ellentétben pl. egy szobor térbe állításával, fényelésével stb.), hanem az eredeti alkotóé.

Ajánlom figyelmedbe: [link]

az, hogy ti a faluban, családban, fotós körben, vagy akárhol máshol mit hogyan szoktatok csinálni nem cáfolata annak, hogy valaminek jogilag hogyan kell működnie. az, hogy sokan nem minden esetben a törvények maximális tiszteletben tartásával és minden engedély birtokában járnak el, nem érv azokkal szemben, akik megkövetelik, hogy csak a szükséges engedélyek birtokában hajlandók a képed közzétételét engedélyezni.

nagyon sok minden van, amint családon belül, barátok közt, szűkebb közösségben nem írunk le szerződésbe, mert nem érezzük szükségét - aztán nagyon sok esetben pont ezekből a tisztázatlan helyzetekből lesznek csúnya sértődések, meg olykor barátok és rokonok közti pereskedések is, mert "én azt hittem, hogy szerinted oké"...

a fényképezőgép tulajdonjoga nem számít a szerzői jog szempontjából. a fénykép szerzői jog azé, aki a gombot megnyomja, AMENNYIBEN rendelkezik a kép elkészítéséhez szükséges egyéb engedélyekkel - illetve csak abban a mértékben rendelkezhet a mások jogait is érintő képei felett, amennyire erre mások őt felhatalmazzák.

ha olyan van a képen, aki/ami másnak a jogait érinti, akkor a kép minden egyes felhasználásához szükséges a másik jogosult engedélye is, vagy szükség van egy olyan engedélyre tőle, amiben korlátlan és feltétel nélküli engedélyt ad minden felhasználásra, de minimum azokra a felhasználásokra, amik valószínűsíthetőek és amikről nem akarsz külön egyeztetni vele.

mások műalkotásainak felhasználására csak akkor van jogod, ha erre ők engedélyt adnak. a festmény tulajdonjogával birtokolod a műtárgyat, de ettől még nem rendelkezel a festmény szerzői jogai felett. a fizikai tárgyat nézegetheted, hurcolhatod A-ból B-be, eldöntheted, hogy kinek mutatod meg, de ha erre nincs külön engedélyed a készítőtől, akkor nem állíthatod ki, nem fotózhatod le és pláne nem engedélyezheted mások számára a róla készült fotók felhasználását. azért nem engedélyezhetsz ilyet, mert nincs rá jogod, amit az alkotó egyértelmű kijelentésével rád szállt volna.

ha megkérdezed tőle, akkor lehet, hogy a homlokára csap meglepetésében és azt mondja, hogy "hát hogy képzeled, hogy le akarod fotózni a képemet? én nem akarom, hogy te fotózd és a netre kitedd". persze az is lehet, hogy ő is úgy gondolja, hogy az ajándékozással ezeket a jogokat is rád ruházta, minden téren azt csinálsz a képpel, amit akarsz. de amíg ezt ő nem juttatja egyértelműen kifejezésre, addig nem vélelmezheted.

extrém példa következik, de talán segít megérteni. neked adta a képet és azt csinálhatsz vele, amit te akarsz. de vajon ahhoz mit szólna, ha megkérdeznéd, hogy egy kicsit átrajzolhatod-e? vagy mondjuk felgyújtsd, mert ahogy lángol jobban tetszene, mint ha csak lóg a falon? nyilván érzed, hogy ezekkel csúnyán megsértenéd az ő alkotói rendelkezési jogát. hiszen ő nem átrajzolva és nem felgyújtva képzelte el a képet. de ha ezekbe beleszólhatna, ha ezek sértenék az ő alkotói elképzeléseit, akkor vajon a fotód netre feltöltése biztos, hogy belefér neki? pont azért kell az ő engedélye, mert nem tudjuk, hogy ő mit gondolna erről és mivel ez az ő képe, az ő döntése, hogy mit szabad vele csinálni.

kivéve persze, ha a festmény mellé kaptál a készítőtől egy nyilatkozatot, hogy nem csak birtokolhatod a festményt, hanem annak a festménynek a szerzői jogainak korlátlan kezelési jogát is rád bízza. le nem mondhat az alkotó a szerzői jogairól, így átadni nem tudja őket, de a saját jogkörét részlegesen, vagy akár teljes mértékben is kiterjesztheti másra, hogy ő is rendelkezhessen róluk. viszont ehhez egyértelműen rendelkeznie kell róla, hogy ő ezt akarja és egyetlen ilyen engedély sem kezelhető kiterjesztő módon.

ha ő azt mondja, megengedheted a Népszabadságnak, hogy leközölje a festményéről készült képet, akkor az az engedély csak a Népszabadságban történő közlésre vonatkozik. akkor is, ha a Népszabadság már rég megszűnt, mert ő csak arról nyilatkozott. nem lehet automatikusan átértelmezni másik újságra még akkor sem, ha ugyanaz a kiadója a másik újságnak is. mert nem tudhatod, hogy neki milyen ideológiája, párt preferenciája, személyes sérelmei vannak egyik vagy másik újsággal szemben, amik miatt őt személyében vérig sértené, hogyha egy másik újságban jelenne meg a képe (még az is vitatható lehet a megfogalmazás függvényében, hogy a Népszabadságban közlés vajon csak a nyomtatott újságra vonatkozik, vagy ugyanannak a lapnak az online kiadására is vonatkozik - egyértelmű nyilatkozat hiányában még ez sem teljesen egyértelmű - nem véletlenül szokás az ilyen szerződésekbe úgy írni, hogy x újság online és print megjelenésében is engedélyezett a közlés).

további bonyodalom, hogy ha ez a fotó nem a környeztével együtt ábrázolja a festményt, hanem egy szemből készített reprodukciós kép a festményről, akkor nélkülöz minden egyedi eredeti jelleget, ami a szerzői jogvédelem feltétele. akkor ez csupán egy technikai másolat, mint amit a scanner/fénymásoló is készít, vagyis neked fotósként egyáltalán nincsen semmilyen szerzői jogod a fotó felett és a fotó felhasználásáról egyedül a festmény jogainak birtokosa dönthet. (ami még mindig nem te vagy, ha a festő erről nem tett külön jognyilatkozatot - amit bizonyítani is tudsz).

ha felismerhető személyeket fotózol, rendelkezned kell a személyek beleegyezésével a kép elkészítéséhez és az adott felhasználásra vonatkozó engedélyükkel is. ha engedélyezik, hogy bármit csinálhatsz a róluk készült képpel, akkor bármit csinálhatsz vele. viszont, ha csak egy adott dologra engedik meg a róluk készült kép felhasználását (pl. megengedik, hogy te a saját FB oldaladra kitedd), akkor csak arra az egy dologra van engedélyed és semmi másra nem használhatod. amíg ők ezt nem reklamálják meg, addig nincs belőle gondod. a legtöbb baráti fotó ebben a körben szokott mozogni, mert barátok közt nem szoktunk folyton mindenről szerződéseket írogatni. viszont amikor a fotós többet gondol a helyzetről, mint amit a másik tűrni akar, akkor az ilyen tisztázatlan helyzetek nagyon csúnyán vissza tudnak ütni. éppen ezért érdemes még a barátokkal is egyeztetni, hogy "te figyu, nem gond neked, ha kiteszem?"

ajánlom figyelmetekbe a közelmúlt sztoriját a nagymamáról, akivel bíróság töröltette az unokája képét, amit a gyerek szüleinek megkérdezése nélkül posztolt ki. nyilván ez erős túlkapás, egy normálisan működő családban nem perrel kényszerítjük a nagyit családi kép törlésre - de egy normális emberi viszonyban nem is kell perrel kényszeríteni a másikat, hogy ne csináljon olyat, amit mi nem szeretnénk...

a Wikipédia jogilag azért is súlyosbított terület, mert ők nem csak egyszerűen kiteszik és azon az oldalon bárki megnézheti a fotókat. ők mindent Creative Commons licenc alatt publikálnak. ez azt jelenti, hogy a feltöltött fotók bármilyen felhasználását is engedélyezik mindenki más számára bármilyen korlátozás nélkül.

ez azt jelenti, hogy bármelyik újság leközölheti, bármelyik reklámcég használhatja bármilyen hirdetésben is, bármelyik kereskedelmi katalógusban megjelenhet, bármelyik póló gyártó cég használhatja a formaterveiben, bárki bármire felhasználhatja. mégpedig azért tehetik ezt meg, mert te a kép feltöltésével elfogadod és engedélyezed, hogy ők ilyen licenc alatt mindre engedélyt adjanak a nevedben mindenkinek.

a Wikipédia pedig pontosan emiatt a nagyon kiterjesztő, korlátozások nélküli engedélyezés miatt NAGYON HELYESEN megpróbál meggyőződni róla, hogy neked vajon tényleg van-e jogod ilyen jognyilatkozat megtételére. inkább most ne kerüljön fel a kép az oldalra, minthogy később majd egy bírósági per során kelljen megvizsgálni, hogy ha a festő beperel egy multit, amiért felhasználta a Wikipédiára feltöltött képet valamilyen üzleti haszonszerzésre, amivel ő nem értene egyet, akkor vajon a Wikipédián vagy rajtad kell a bíróságnak levernie a festőt ért anyagi károkat...