Kell valamilyen szaképesítés közösképviselőnek vagy intéző bizottság elnöknek aki nem pénzért csinálja?

Ha a tevékenységet üzletszerűen (díjért,esetleg több ház képviselet) akkor kell az ingatlankezelői vagy társasház-kezelői szakképesítés.

Ha a társasház közös képviseletét ezután a ház lakói közül választott un. intézőbizottság látja el akkor nem kell végzettség.Az intézőbizottság tagjai semmilyen díjban és fizetésben nem részesülhetnek a ház részéről,jogokat a saját érdekükben (mivel lakók) gyakorolják.

Mindazonáltal ha,egy közös képviselő lemond,akkor azt SZIGORÚAN ellenőrizni kell,mert OKA van!!!

Egyébként semmi akadálya egy társasház-kezelői szakképesítés tanfolyam elvégzésének a lakók közül,mert a társasház vállalhatja a képzés költségét.Így máris megvan a következő közös képviselő.

Társasházban a társtulajdonos minden képesítés nélkül lehet közös képviselő. A képesítés külső (nem tulajdonos) embernek szükséges. Az más kérdés, hogy a társasház nagyságától függően nem árt néhány pénzügyi kérdéshez érteni.

A körülményektől (például, a társasháznak van-e üzleti tevékenysége) szintén sok függ, abban az ételemben, hogy bizonyos bonyolultságon túl nem árt a szakmai hozzáértés.

A társasházi törvény ismerete sokat segít. Mint közös képviselő, volt néhány problémám, de ki nem fogott rajtam egyik sem. Minden a naprakészségen és a tulajdonostársak elnyert bizalmán múlik (utóbbi akkor jön meg, ha látják a problémamentességet. Mindenki utál ilyesmikkel foglalkozni, ha érzik, hogy a pénzügyek rendben, mindenki elégedett lesz).

A társasházi törvényt semmi sem "írja" felül. :)

Ezért önálló"törvény".Abban jogszabályok vannak.A törvényt rendeletek egészítik ki,de azok is csak a törvény értelmében.

Törvény sértést pl. a közös képviselő valósít meg, ha a ház érdekeit NEM a ház közös akaratának a megfelelően képviseli.

Ha a képviselő ilyen kurtánfurcsán távozott,Én biztosan rászánnék egy könyvelést fillérre pontos elszámoltatásssal számonkérő irat/költségvetés"átnézésre" az időt. Saját tapasztalatom szerint,az ennyire nagy arccal lemondó képviselőnek van mit rejtegetnie...

Ja!

Figyelem!

Ha intézőbizottság kezeli a ház ügyeit,akkor MINDEN pályázat/önkormányzati forrás-beruházás igénybevételéhez külön erre szakosodott irodát kell megbízni,mert "ezek" már ingatlan-kezelői feladatok,amihez viszont megkövetelt az ingatlankezelői vagy társasház-kezelői szakképesítés.

Vagyis,a bizottság "csak" a számlákat tartja rendben ,és/vagy felügyeli a fenntartási költségeket.Összehívhat lakógyűlést,de a szükséges döntések meghozása után azt is közölnie kell a tulajdonostársakkal hogy az esetleges pályázati források bevonására csak külön díj ellenében megfizetettet céget választhatnak.

Többek között az ehhez hasonló "anomáliák" miatt érdemes közös képviselőt választani,akit-lsd fentebb- el kell végeznie a vizsgát.

Nem nagy dolog egyébként. Mint minden "tanfolyam" inkább pénzköltés...de ha kell-hát kell. :)

:)

Tulajdonképpen...

"Mivel" hibát "engedélyezett" a könyvelésben-amit eddig is TI ellenőriztetek-,így törvényszegést követett el azzal, hogy nem megfelelő gondossággal kezelte a ház vagyonát. Erre hivatkozva szakítsátok meg vele a kapcsolatot ha Ő túlbonyolítaná a helyzetet.

A számvizsgáló bizottságnak ugyanis az a kitétele hogy a lakók közül kell választani a tagjait és nincsen szigorúan előírva a számviteli végzettség,ez alapján a KK bármikor "félrevezetheti" őket...

(Na ez már azért az "elharapózott" felmentés mintája...de egy nagyképű ember ba**ogatására tökéletesen alkalmas!)

...ha Ő lemondott ,nem szükséges erről külön döntenetek.

A lemondás automatikusan kötelezi a vagyoni helyzet esetleges kérdéseinek az igazolására,jogosultságai átadására,és hátralékos"járandósága"(!) megkapására.

(Lemondtál komám amire MI kértünk fel! Nehogy már azért problémázz mert a MI felkérésünkkel ellentétesen cselekedtél?!)

Kezdjük az elején, mert sok itt a hibás vélemény.

1. Meg kell vizsgálni a közgyűlés összehívásának alaki feltételeit, mert egy kukacoskodó ember esetén, nem árt tudni, a közgyűlés maga jogszerű volt-e (10 nappal előtte a szokásos helyen kifüggesztve minden napirendi ponttal és határozati javaslattal, mindenki értesítve).

2. Vizsgálni kell, ki volt a levezető elnök, volt e jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő megválasztva. A megadott napirendi pont keretében kell lemondani, minden dokumentumot a helyszínen vagy jegyzőkönyvileg meghatározott módon és időben átadni. Ha nem szerepelt a napirendben a lemondás, akkor nem történt lemondás! (nem volt törvényes).

3. Ha arra utalójel van, a közgyűlés is visszavonhatja a megbízást (10% tulajdonostárs a THt-ben leírt módon összehív és lebonyolít egy ilyen irányúközgyűlést). De a lemondás mindenképpen akkor érvényes, ha a THt-ben meghatározott alaki feltételek teljesültek, a közgyűlés azt minősített többséggel elfogadta, erről hiteles jegyzőkönyv van, továbbá abban vagy szerepel az összes dokumentum átadásának meghatározása vagy határozat arról, hogy a dokumentumokat a közgyűlés átvette, ellenőrizte, rendben találta, további ilyen természetű követelés nincs. Ha a pénzügyi elszámolás nem történt meg, a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell minden részletet, feltételt és kötelezettséget, amely megléte esetén a közgyűlés a KK-t jogerősen felmenti (amíg ez meg nem történt, a KK jogviszonya nem szűnt meg, maximum erre irányulókísérlet történhetett – ez a jegyzőkönyv védi mind a KK-t, mind a Társasházat a későbbi bizonytalan zaklatások, követelések vagy bármi jogi aktus ellen, ezért a szerepe alapvető).

4. A pénzügyi elszámolás fontos dolog, addig, míg ez le nem zárult, nem érdemes a KK jogviszonyát bolygatni – lemondását kizárólag elszámolás után szabad jóváhagyni. Fontos, ha valakinek érdeke fűződik hozzá, és jogi útra terel, akkor csak az számít dokumentumnak, amit a törvény elismer. És e téren sok keserű tapasztalat szerezhető, ha erre nem figyelünk. Érdemesfigyelembe venni, ha valóban az a helyzet, ami a kommentekben szerepel, akkor itt erős érdekellentét van a KK és a TH között.

Az elszámolásnak nemcsak egyadott évre kell nullszaldósnak lenni (ez egyike a csalási trükköknek: minden év nullszaldós, csak éppen folyamatosság nincs. Ha valaki ezt formailag elfogadtatja, később nem vonható felelősségre). Az elszámolásnak a közös képviselő megbízatásától a visszavonásig kell nullszaldósnak lenni, éves görgetéssel, az éves elszámolások elfogadásával. Ellenkező esetben egyfelől rendkívül nehéz és fáradalmasaz ellenőrzés, másfelől sok remek alkalom a csalások törvényesítésére (elfogadtatására).

5. A Társasház közgyűlése a társasházra nézve abszolút fennhatóság. Azaz a THt-nek megfelelő Közgyűlés köthet ki feltételeket, határozhat meg eljárásokat, és hozhat azonnali hatályú intézkedést, azt senki felől nem bírálhatja, ha jogszerű volt. Tehát bármi 30 nap és egyebek a Közgyűlés kizárólagos hatásköre. De nem árt, ha olyan vezeti le, aki nagyon észnél van a dologban. A KK-nek fizetség a megbízatása napjáig járhat alapesetben (vagyis, ha a közgyűlés másként nem dönt. Például dönthet külön jutalomról vagy büntetésről is, természetesen a törvény keretein belül, mint munkáltató – vagyis mondjuk a „csak” nem számít kellő indoknak.)

Megismétlem: közös képviselő kizárólag résztulajdonos lehet. Ha azonban szakmailag kétségei vannak, kérheti társasházkezelő megbízását a közgyűléstől – ekkor ő a kapcsolattartó, a képviselő, de pénzügyileg és a fenntartást, működtetést illetően a társasházkezelő illetékes és felelős.