Titokban felvett beszélgetés a feleség és szeretője közt bizonyitékként felhasználható-e, illetve büntetendő-e az ilyen felvételezés?

Úgy vélem, ez nem felhasználható, a felvétel jogellenesen készült.

A törvény ismer olyant (a pontosa megfogalmazás most nem jut eszembe), amikor magasabb szintű érdek felülírja a személyest.

Pl. bűncselekmény bizonyítékaként jogellenesen készült felvétel felhasználható. Ha nem került nyilvánosságra, akkor a készítő nem lesz elmarasztalva. Kötve hiszem, hogy a megcsalás ilyen lenne.

Nem mellesleg magánnyomozó sem készíthet ilyen felvételt.

Nem büntetendő, ez nem bűncselekmény, hivatalból nem indítható eljárás.

Személyiségi jog, méghozzá törvényben nevesített egyik különös személyiségi jog: a hangfelvételhez való jog megsértése. A kérdésben szereplő eset nem szerepel jogosultságot adó kivételként a törvényben.

A sértett fél a jogsértés megállapítását és többféle kötelezettség megállapítását kérheti a bíróságtól, valamint kérheti sérelemdíj megállapítását. Utóbbihoz csak a jogsértés megállapítása szükséges, nem kell semmiféle hátrányt bizonyítani.

A kérdezett esetben mindketten, a feleség és a szerető is jogosult bírósághoz fordulni.

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

„2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]

A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen

…

g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.”

„2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog]

(1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.

(2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.”

„2:51. §

(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti

a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;

c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;

d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;

e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.”

„2:52. § [Sérelemdíj]

(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.

(2) A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.”

Személyiségi joggal nem lehet visszaélni.

Szal, ha bizonyítékként akarod használni, akkor semmi akadálya.

Volt már ilyen ügyem, tapasztalatból írom.

Ez a korábbi kérdésed?

https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__torvenyek-jog__1067..

Milyen bizonyítékként használnád fel? Gyilkosság kitervelése? Bankrablásé?

Jogilag illegális a felvétel elkészítése, csak bűncselekmény bizonyítására használható fel.

Jogsértő módon keletkezett bizonyítékot (jelen esetben készítése tiltott adatszerzés bűntett volt) is próbálhat felhasználni férj perben, erre Pp. rendelkezései

Pp.

269. § [Jogsértő bizonyítási eszközök]

(1) Jogsértő és a perben nem használható fel az a bizonyítási eszköz, illetve annak elkülöníthető része,

a) amelyet az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel szereztek meg, illetve állítottak elő,

b) amely egyéb jogsértő módon keletkezett,

c) amelyet jogsértő módon szereztek meg, vagy

d) amelynek a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene.

(2) A bizonyítási eszköz nyilvánvalóan jogsértő, ha ez a rendelkezésre álló bizonyítékok és adatok alapján tényként egyértelműen megállapítható. A bizonyítási eszköz nyilvánvalóan jogsértő voltát a bíróság hivatalból veszi figyelembe és erről a feleket tájékoztatja.

(3) Ha a bizonyítási eszköz nem nyilvánvalóan jogsértő, annak jogsértő voltát a bizonyítási eszközt előterjesztő fél ellenfele haladéktalanul köteles bejelenteni. A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a fél akkor hivatkozhat a bizonyítási eszköz jogsértő voltára, ha arról önhibáján kívül utóbb szerzett tudomást és a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül azt bejelenti.

(4) A jogsértő bizonyítási eszközt a bíróság - az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetet kivéve - kivételesen

a) a jogsérelem sajátosságát és mértékét,

b) a jogsérelemmel érintett jogi érdeket,

c) a jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatását,

d) a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok súlyát, és

e) az eset összes körülményeit

mérlegelve figyelembe veheti."

Jogsértő bizonyítékot ha figyelembe vesz bíróság, akkor sem állapíthat meg ez alapján tényt, ez esetben azt, hogy igaz a férj azon állítása, hogy felesége megcsalta (ami tartásra való érdemtelenségi ok).

De ha a megcsalásra vannak más gyengébb bizonyíték(ok) is - pl. tanúvallomás(ok) - akkor ezek valóságtartalmával kapcsolatos kétségét eloszlathatja a bírónak a csak mérlegelés során figyelembe vehető bizonyíték (jogsértő felvétel).

Pp.

268. § [A bizonyítás eszközei]

(1) A bizonyítási eszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy igénybevételével a bíróság a perben jelentős tények megállapításához felhasználható, a mérlegelés során figyelembe vehető bizonyítékhoz juthasson.

Ptk

4:30. § [A tartásra való érdemtelenség]

(1) Érdemtelen a tartásra az a házastárs vagy volt házastárs:

a) akinek súlyosan kifogásolható magatartása vagy életvitele járult hozzá alapvetően a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásához; vagy

b) aki a házassági életközösség megszűnését követően házastársának, volt házastársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.

(2) Az érdemtelenség elbírálásánál az arra hivatkozó házastárs vagy volt házastárs magatartását figyelembe kell venni.

Btk.

Tiltott adatszerzés

422. § (1) Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából

...

d) * elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát titokban kifürkészi, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,

...

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Megjegyzés:

Ha a férj felkészült, akkor úgy rendezi, hogy semmiképpen se lehessen összefüggésbe hozni a felvétel készítésével, mondhassa azt, hogy azt Be. szerinti hozzátartozójától* kapta (aki ellen nem köteles vallani). Elég ha úgy van beállítva felesége telefonja, hogy otthoni GPS pozícióban nincs képernyőzár, és nagy náluk a rokonjárás. Ez esetben is az üzenet végighallgatásával levéltitok megsértése vétséget követett el, de ezt meg simán bevállalhatja. (Ezért sértett nem is mehet rendőrségre, bíróságon tehet feljelentést, max. párszázezer forint pénzbüntetésre ítélik a tettest, ha múltja tiszta).

*Be.

10. § ...5. hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is), a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa, a házastárs, az élettárs, a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;

Btk.

Levéltitok megsértése

224. § (1) Aki

...

b) * elektronikus hírközlő hálózat - ideértve az információs rendszert is - útján másnak továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.