Elméleti kérdés: Ha a gyerekem a szobám közepére akar WC-zni, akkor engednem kell neki?

"szülőd mondjuk a "szűzen az oltárhoz" mocskot erőszakolja rád?

Mocskot?????

Neked teljesen elgennyesedett a tudatod! reméljük, csak 12-13 éves kis idióta suhanc vagy, és még lehet remény, hogy meggyógyulj! A gyerekeket a szülők nevelik. Törődj bele. Ha 14 évesen tiltják valakitől, akkor tiltják. Ha erre egy gyilkosság a válasz: az a 14 éves súlyosan aberrált.

Próbáld megemészteni. A "mai Magyarországon" IS társadalomban élünk, nem elvadult rágcsálók közt.

ha téged is tiltanának valakitől kinyírnád anyádat érte?

"bocs, de én nem így gondolom"

Gondolhatod te azt is hogy az ég zöld, a fű meg kék, de elhiheted hogy az sem fog senkit érdekelni sem itt, a jogi rendszerben pedig pláne nem.

Senkinek semmilyen hátránya nem származik abból, ha gyerekként még nincs szexuális kapcsolata. Ez pont fordítva szokott történni.

Igen, mocskot. Egy ateistának ne akarjon már dirigálni semmiféle átkozott vallás.

56/F

"ha téged is tiltanának valakitől kinyírnád anyádat érte?" - ez a kérdés már csak elvi... ezt már - állítólag - megtette helyettem a saját sorsa.

A legsúlyosabb ilyen ügyem az volt, hogy amikor esküvőre akart kényszeríteni, diliházba juttattam pár hétre. Mert hát az ilyen beteg embernek ott a helye, ott tudnak segíteni rajta... vissza is vett pár hónapig, hogy a hülye beteg erkölcsi agybajait rámerőszakolja. Aztán egy idő után mindennemű kapcsolatot felszámoltam vele. Utoljára akkor láttam, amikor 80 volt (én meg 50), akkor leosztottam a gyerekkkorom "csak a legjobbat akarta"-szemétségeiért, és kidobtam. További megkereséseit meg a kukában landoltattam, lévén egyiket sem úgy kezdte, hogy "bocsánatot kérek, azért, mert gyerekkorodban..."

Szóval én is ítéltem, de nem olyan szélsőséges formában.

Megfelel az őszinte, kimerítő válasz?

"egyáltalán nem tudlak sajnálni." - most már nem is kell, amióta megszabadultam attól az idióta kispolgártól, számomra egész jó irányt vett az életem.

"Hibáztasd a rendszert, a jogot, amiért joga van bele szólnia ebbe-abba, amíg ő felel érted, vagy az ellen már nem mersz lázadni?" - többek között pont azzal, hogy nincsen egyetlen barom se a környezetemben aki vissza akarna tartani a rendszer elleni lázadásoktól - a párom legalább ugy utálja a rendszert, mint én, és egyáltalán nem a polgári "te csak a családoddal foglalkozz" agybajt nyomatja... Tudod, őt én választottam, szabad akaratomból, szemben a szüleimmel. (nesze, itt egy ütős érv, hogy - szerintem - miért fontosabb minden normális embernek a párja, mint a szülője.)

#94 köszönöm az őszinte választ. Tehát ez az aberrált világkép a te saját neveltetésed miatt van (abba már nem tudunk belemenni, hogy anyád gyerekkorában ezt hol rontották el). A szülők - most nem az alkoholista brutális szülőkre gondolunk, ami egyértelmű bűntény-, a szülők nevelnek, és mint mind ember követnek el hibákat közben. Te nem hibáztál soha semmiben? ugye nincs ilyen ember, te sem...

Kár hogy ezt a mérgezett családi légkört FELNŐVE nem tudtad magadban túllépni - nem tudtál magadon dolgozni, és felülemelkedni rajta. Ez kemény, embert-próbáló feladat lett volna, minden embernek ez a feladata: hogy megteremtse önmagát, felnőjön. És az írásaid alapján NEM TÖRTÉNT MEG. És a vallásgyűlölet szétrágta a szellemed, torzan gondolkodsz. (Reméljük nincs gyereked)

Végezetül: Azt azért vedd tudomásul, hogy a partvonalról nem lehet a szülők nevelésébe beleugatni- csak ha bűntény van (az hogy 14 évest nem engednek közösülni, az nem bűntény)

*

Én mondom: Még nem nagy az ember.

De képzeli, hát szertelen.

Kisérje két szülője szemmel:

a szellem és a szerelem!

(József Attila)

#98, de vannak. Ezért sem értem, hogy mi itt ez az értetlenkedés... a gyerekek bizony ítélni fognak felettünk, pont ez a dolguk... természetesen felettem is, ahogy én is ítélek a szüleim felett - ez a világ rendje.

Te félsz attól, hogy a gyereked majd megítéli a tetteidet? Én egyáltalán nem, mert pontosan meg tudom mondani, hogy mit mikor miért tettem.

(tudod, eg időben kórházban dolgoztam, és volt egy rakat idős elfekvő beteg, akiket a lőtéri kutya s látogatott... rendszerint azt adták elő, hogy "mert a hálátlan gyerekei, pedig ő aztán keményen ogta, taníttatta őket, csak aztán rossz befolyás alá kerültek..." (én meg - szigorúan magamban - röhögtem, ogy dehogy, pont azt a hálát kapod, amit megérdemelsz, pont olyan az adjonisten, mint a fogadjisten) - na ez a fajta gyereki magatartás is egy ítélkezés, csak nem szavakkal, nyilván.