Kezdőoldal » Politika » Törvények, jog » Nyilvánosságbak számít -e egy...

Nyilvánosságbak számít -e egy ZÁRT facebook csoport ha a munkahely rágalmazásáról van szó? Kúriai döntés van róla csak kíváncsi vagyok az itteniek mit mondanak

Figyelt kérdés

Mivel itt olyan szuperokosak vannak akik már 14 évesen doktoráltak és a NASAnál meg az IBMnél dolgoznak egyszerre így felteszem a kérdés amire én már tudom a választ mert a Kúria döntött az ügyben-csak kíváncsi vagyok ki mit mond.


Tehát a szitu. Valaki egy zárt facebook csoportban gyalázza a munkahelyét. Szar hely gyökér főnök seggnyalók nem fizetik a túlórát nem jelentenek be csak 4 órába stb.

Mondom zárt a csoport, csak meghívottak láthatják az egészet.

De van egy tégla aki képernyőmentéseket készít és elküldi a főnöknek.

A főnök bíróságra viszi az ügyet : nagy nyilvánosság (facebook) előtt elkövetett hírnévrontás rágalmazás becsületsértés (gyökér főnök)

A bíróság visszadobja az egészet. Zárt a csoport, nincs semmiféle nyilvánosság, olyan mint egy családi haveri kör, itt mindenki arról beszél amiről akar, nem is jut el a nyilvánosságra.

A cég nem hagyja magát, és állásfoglalást kér a Kúriától. Nyilvánosság -e vagy nem? Ha nem, akkor az egész vád összedőlt és tárgytalan az egész.


A Kúria döntött.

A kérdés: ez nyilvánosság -e vagy nem?

És ha nem, van-e alapja a vádnak (jó hírnév megsértése... stb)?


2020. jún. 21. 12:54
1 2
 11/18 anonim ***** válasza:
100%
Nem minden kúriai döntés tartalmaz jogértelmezést, tehát lehet csak az adott ügyben mondtak véleményt, amit tárgyaltak, és nem jelenti azt a döntésük, hogy mostantól minden ügyet így kell elbírálniuk a bíróságoknak. Továbbá még mindig nem mutattad meg a döntést amire hivatkozol, így csak arra hagyatkozhatunk, ahogy te értelmezed a létező vagy nem létező kúriai döntést.
2020. jún. 21. 18:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/18 anonim ***** válasza:
100%

Nem találtam ilyen Kúria döntést. De egy facebook zárt csoport az nem nyilvánosság. Alaptörvény szerint "(1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. (2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni." [VIII. cikk]


Bármekkora zárt körű egyesületet csinálsz az bizony nem nyilvánosság, legyen témája akár bélyeggyűjtés, akár mondjuk valamilyen szexuális, vagy vallási irányultság.

2020. jún. 21. 20:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/18 anonim ***** válasza:
A rágalmazás büntetőjogi kategória, ott a magánvádló nem fordulhat a Kúriához. Esetleg valamilyen polgári per lehetett.
2020. jún. 22. 10:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/18 anonim ***** válasza:
Ennyi erovel akkor ha egy hazibuliban reszegen ocsarolom a fonokot, es valamelyik meghivott felveszi a tudtom nelkul, az nyilvanos? Szerintem nem. Ott is csak a meghivottak vannak, akikben joggal bizok meg annyira, hogy elengedem magam, mert koztunk marad a dolog. Szar ugy, ha megse, de szerintem itt a szido johiszemuen hihette, hogy nem fog kiszivarogni a velemenye.
2020. jún. 22. 15:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/18 anonim ***** válasza:
Én a büntetőjogi vonatkozáshoz tudok hozzászólni, és ez nyilván nem az. A rágalmazáshoz nem kell nyilvánosság, elég, ha "más előtt" teszik meg a rágalmazó kijelentést. Ahhoz pedig bőven elég egy ember is.
2020. jún. 23. 17:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/18 anonim ***** válasza:

#15


Viszont súlyosbító körülmény a "nagy nyilvánosság".

2020. jún. 23. 18:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/18 anonim ***** válasza:

Kérdező!


Nem árt, ha tudod: többfajta Kúriai döntés létezik és ezek közül nem mindegyiknek ugyanaz a kötőereje.


Egyedi ügyben - mint pl. az általad hivatkozott ügy is - a Kúria - sok más döntés fajta mellett - un. Elvi Bírósági Határozatot (EBD) hoz, mely főszabály szerint - jogegységi határozattól eltérően - nem kötelező az alsóbb bíróságokra, így akár más bíróság pl. az ítélőtábla, teljesen máshogy is ítélheti meg "a Facebook- zárt csoport" kérdést.


(Az egy teljesen másik történet, hogy ilyenkor LEHET (vagyis nem kötelező) a Kúriától felülvizsgálatot kérni, aki viszont az EBH-nak megfelelő döntést fog hozni.)


Szóval a Kúria döntését se vedd készpénznek teljesen, mert azért kis hazánk jogrendszerében vannak jogi lehetőségek még.

2020. jún. 27. 09:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/18 anonim ***** válasza:

#16 Nem súlyosító, hanem minősítő körülmény, mert még a büntetési tétel is megnövekszik. De nem ez volt a kérdés.


#17 Az elvi bírósági határozat az nem EBD, hanem EBH. Az EBD az Elvi Bírósági Döntés volt, olyan alsóbb fokú bíróság által hozott határozat, aminek a közzétételét a Kúria közzétételi tanácsa elrendelte. Viszont április 1-től mindez megszűnt, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett bármelyik határozattól való eltérés jogegységi panasz eljárást alapozhat meg.

2020. jún. 27. 10:49
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

További kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!