Az ügyész a vádlottnak a legroszabbat akarja mindig?

Nem. Az ügyész nem a legrosszabbat akarja a vádlottnak.

Az ügyész a sértettet képviseli és azt akarja hogy a sértett érdekei legyenek legjobban képviselve. A sértett lehet egy konkrét áldozat is, mondjuk akit kiraboltak, de lehet az áldozat családja, ha valakit megöltek vagy baleset miatt halt meg, nagyon sok esetben a sértett pedig egy fogalom, mint maga a jogrendünk, a törvények, azaz a társadalom. Ilyen amikor valakit ittas vezetésért büntetnek meg vagy kémkedésért, szeméremsértésért, bármiért amit tilt/büntet a törvény de csak az elkövetés ténye van meg és nem egy konkrét, megnevezhető áldozat.

Az ügyésznek az a dolga hogy ezt a sértettet képviselje azzal, hogy megfelelő büntetést szab ki a bíróság az elkövetőre.

Az ügyész mérlegeli a cselekményt, a kiszabható büntetést, a körülményeket és a tapasztalatait, majd ezek alapján tesz javaslatot a büntetésre. Nagyon gyakran a maximális büntetési tételnél alacsonyabb a javaslata, ha a legrosszabbat akarná a vádlottnak, akkor mindig mindenben a maximális büntetést kérnék.

Ahogy az ügyvédnek nem lehet felróni hogy az ügyfelét, a vádlottat képviselve a lehető legkisebb büntetést szeretné elérni, éppen úgy az ügyésznél az a természetes ha a lehető legnagyobb büntetést szeretné - de nem a maximálisan kiszabható legnagyobbat, hanem a cselekményt figyelembe véve a legnagyobbat.

A bíróságnak dolga az hogy a két véglet között meghozza a döntését.

"az ügyvéd azt mondta nekem, hogy jobb, ha nem tudom, hogy az ügyészség, hogy gondolkodik."

Valószínű szerintem, hogy itt inkább arra gondolt, hogy nem mindig az a döntő egy ügyésznél hogy mi van a törvényben, hanem pl. tapasztalta hogy egyes ügyekben milyen ítéleteket szoktak hozni, vagy hogy egyes konkrét bírók hogyan gondolkodnak, mit tekintenek súlyosbító körülménynek, mi az amivel elnézőbbek stb. és eleve úgy alakítja a maga javaslatát a büntetésre, hogy ha abból az adott bíró lefelé kanyarít a maga szokásai szernt, akkor kb. annyi legyen végül a büntetés, mint amennyit az ügyész szeretet volna elérni.

Mint amikor valami eladásáról van szó. Az eladó a lehető legtöbbet szeretné érte kapni. Ha tudja hogy a vevője addig alkudozik amíg nem sikerül 20%-t lealkudnia az árból, akkor eleve ennyivel többet mond neki hogy mikor megegyeznek akkor annyiért adja el amennyiért nagyjából szerette volna. Ha egy másik vevőnek meg tudja hogy az nem szeret alkudni, ha túl drága amit felkínálnak neki akkor elmegy és nem veszi meg inkább, akkor annak meg ugyanazt kevesebbért kínálja, eleve annyiért amennyit szeretne érte kapni.

Röviden: ha tudja az ügyész hogy X bíró kevésbé ítél el bizonyos ügyeben vádlottat, és ha 10 évet kérnek az ügyészek akkor maximum a felét ítéli meg - akkor ha szerinte 8 évet "érne" az a bűncselekmény, akkor kér 15 éves büntetést. Ha Y bíróról meg tudja hogy szigorúbban ítéli meg azt a fajta cselekményt és inkább hajlik az ügyészség által javasolt büntetés nagyságára, akkor ugyanolyan ügyben nem 15 évet kér, hanem 9-10 évet.

De persze lehet hogy tévedek.

Biro partatlan, O a jog szerint iteli meg a dolgokat.

Az ugyesz akkor kemenykedik, ha a vadlott kekeckedett az eljaras alatt. Ha sima volt az ugy, akkor sokkal baratsagosabbak.

Ugyvednek meg az a dolga, hogy minden jogszerint tortenjen mert ha nem, akkor tud elonyoket kiharcolni az ugyfelenek.

Elsofokon van csak egy biro, de a masodfokon mar harom van, pontosan a reszrehajlas elkerulese miatt.

"Az ügyész a sértettet képviseli és azt akarja hogy a sértett érdekei legyenek legjobban képviselve."

Hát Nem.

Az ügyész az ÁLLAMOT képviseli. (ezért hívják közvádlónak).

Az ügyésznek éppúgy KÖTELESSÉGE terheltet mentő, felelősséget enyhítő körülményeket felkutatni (és hivatkozni rá), mint a súlyosító körülményeket.

5-ös!

Az ügyész a vádiratában NEM TEHET indítványt a büntetés(intézkedés) mértékére, csak a nemére!

Kérdező!

Az ügyész senki ellen nincs, az Ő dolga (kötelessége) - officialitás elve - a terhelt bűnösségének a bizonyítása, ha úgy dönt, hogy vádat emel.

Ez nem személyes, ez szakmai elvárás az ügyésztől.

Az ügyész a nyomozás anyagából csak azokat teszi a vádirat alapjává, amelyek álláspontja szerint a terhelt bűnösségét támasztják alá. (ami nem ilyen,azzal nem foglalkozik)

Következésképp: Igen. Tényleg jobb, ha nem ismered az ügyészség gondolkodását.