Törvényes e, annak az áruháznak a vagyonőri védelme, ha csak minden második nap van, vagyonőr az áruházban?

Nem írja elő törvény, hogy áruházban vagyonőrt kell alkalmazni.

A vagyonőrnek is mint mindenki másnak a tőle elvárható segítséget kell nyújtania

sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van. Bárki aki ezt elmulasztja, az segítségnyújtás elmulasztása vétséget követ el. Csak persze egy vagyonőrtől ott is elvárható a segítségnyújtás, ahol egy 50 kilós nőtől nem...

Ha egy randalírozó magatartása békés vásárlókra egyértelműen veszélyes, akkor kötelező beavatkoznia, tőle elvárható, hogy egy bármilyen nehézsúlyú személyt megfékezzen. Minden arányos, ami könnyű testi sértés tényállásába illeszkedő elhárító cselekmény. Gázsprayvel lefújhatja a támadót és gumibottal is verheti, amíg az ellenállása meg nem törik.

Ha a randalírozó "csak" rongál (árukat dobál szét) vagy garázdaságot követ el (kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen), akkor a vagyonőrt jogszabály nem kötelezi intézkedésre (jogszabályok szerint csak annyi kötelezettsége van, mint bárki másnak), de munkavállalói szerződése viszont egészen biztosan.

Ha már rongál, akkor arányos a könnyű testi sértés tényállásába illeszkedő elhárító cselekmény.

Amíg "csak" garázdaságot követ el, addig viszont még lekiabálni sem lehet (mert minimum tulajdonsértés esetén arányos csak garázdaság és/vagy könnyű testi sértés tényállásába illeszkedő elhárító cselekmény).

Amit telhetsz: udvariasan felszólítod a távozásra, megfoghatod tényleg nagyon finoman és kísérheted. Ha viszont ellenáll, vagy elkezd fenyegetőzni, akkor már "viselkedése jogtalan támadással közvetlenül fenyegetővé válik", ez pedig már ok a jogos védelemre, azaz könnyű testi sértés tényállásába illeszkedő elhárító cselekményre.

Íme az ELTE Büntetőjogi Tanszék egyik vezetői oktatójának MTA TK Jogtudományi Intézet lapjában megjelent cikkéből

"Tulajdon védelme esetén a tulajdonsértésként és a védelmi cselekményként felmerülő

büntetőjogi tényállások absztrakt büntetési tételeit kell összemérni abból a szempontból, hogy az elhárítás szükséges mértékét áthágta-e a jogos védelmi helyzetben cselekvő személy. E felfogás szerint lopás vétségével szemben a garázdaság és/vagy könnyű testi sértés tényállásába illeszkedő elhárító cselekmény felelhet meg az elhárítás szükséges mértékének, lopás bűntette kapcsán azonban már a súlyos testi sértést okozása is „beleférhet” (e határokat azonban nem szabad szigorúan értelmezni). Abban végül egyetértés mutatkozik, hogy vagyon elleni támadás legfeljebb testi sértés előidézésével hárítható el jogszerűen, öléssel sosem."

[link]

Btk.

A jogos védelem

...

22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

Az őrt a biztosító kéri, nem a törvény.

A részeget, meg a féreg módon viselkedőt, arányos testi/eszközös erővel is kirakhatod...sőt, ki is kell.