Mi a különbség az alkotmány és az alaptörvény között? Magyarországnak miért alaptörvénye van?
Ja persze... Nyilván Németországban is fidesz van, azért a Grundgesetz...
:-)))
Az egyik egy jogszabály típus a másik meg annak a neve.
Magyarország alkotmányának az a NEVE hogy Alaptörvény. Ennyi.
Ezzel kezdődik a wikipédia:
"Magyarország Alaptörvénye a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba, felváltva a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Jogi szerepe alapján az Alaptörvény összes korábbi alkotmányunkhoz hasonlóan alkotmánynak számít, elnevezésétől teljesen függetlenül. "
Ideje lenne már végre legalább ilyen egyszerű dolgot megérteni, ez csak egy NÉV!
#1 Honnan veszel ilyen baromságokat?
"Az Alkotmány módosításához, valamint az abban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Beszélhetünk úgynevezett erős és gyenge kétharmados törvényekről. Az erős kétharmados törvény azt jelenti, hogy az összes országgyűlési képviselő 2/3-ának érvényes igen szavazata szükséges elfogadásához. Az Alkotmány tartalmazza ezek pontos felsorolását: a 2/A. § (2) bekezdése szerint a szuverenitást átruházó nemzetközi szerződéseket kihirdető; illetve a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatáról szóló törvények esetében kell erős 2/3-os szavazás. A gyenge kétharmados törvény elfogadásához viszont elegendő a határozatképes Országgyűlés jelen lévő képviselői 2/3-ának igen szavazata." (wikipédia)
Mindig pontosan ugyanaz volt az alkotmánymódosítás szabálya, mint ami ma is.
# 1
Ez azért hülyeség, mert az, hogy egy törvény módosításához a milyen feltételek szükségesek, mindenképpen egy törvényben van szabályozva. Éppenséggel az Alaptörvény szabályozza, hogy magát az Alaptörvényt milyen feltételek mellett lehet módosítani. Felmerül a kérdés, hogy akkor hogy jön létre egy új alaptörvény/alkotmány? A mi Alaptörvényünk megalkotásához a jogalapot a korábbi Alkotmány adta, le is van írva benne: "Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el." Semmi jelentősége a névnek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!