Az ügyvédi titoktartásnak vannak-e korlátai, túl a titokgazda esetleges hozzájárulásán kívül?

A 2017-es új ügyvédi törvény óta már az ügyvédi titoktartás nagyon nem korlátlan. Az 1998-as ügyvédi törvénnyel 2017-ig korlátlan volt, ami az ügyvédnél volt (bármi), ahhoz hatóság sehogy sem férhetett hozzá.

Most viszont már hatóság ügyvédtől helyszíni kutatással mindent lefoglalhat, mindenbe belenézhet. Az ügyvéd és az ügyfél kommunikációja során keletkezett adatokat elvben “csak” megismerheti, de bizonyítékként nem használhatja (valójában persze ezen információk alapján talál saját bizonyítékot is), mást bizonyítékként is felhasználhat. Helyszíni kutatás keretében arra nem kötelezhető ügyvéd, hogy pl. páncélszekrénye kulcsát, vagy elektronikus eszközeihez, elektronikus adataihoz, kommunikációjához a hozzáférési kulcsokat (jelszó, token...) odaadja, de ezeket is lefoglalhatja a hatóság, meg fel is törheti. (Ha erős titkosítási kulccsal védett elektronikus eszköz, adat, kommunikáció, akkor azt nem fogja tudni feltörni.)

Ha ennyi sem bírja jobb belátásra az ügyvéded (elektronikus hozzáférési kulcsot nem adja át), akkor meg betámadhatják fegyelmi eljárással (az állam kontrollja alatt levő ügyvédi kamara megfenyegeti, hogy fegyelmi büntetésként örökre eltiltja az ügyvédi tevékenységtől), vagy nyomozóhatóság indít ellene büntetőeljárást. Ebben az esetben pedig már az ügyvédnek joga van saját bőre mentése érdekében “szükséges körben/mértékben” feltárnia az ügyvédi titkot.

2017. évi LXXVIII. törvény

az ügyvédi tevékenységről

7. Titoktartási kötelezettség

[...]

12. § (1) Az ügyvédi titokkal az ügyfél vagy jogutódja jogosult rendelkezni.

(2) Az e törvény szerinti fegyelmi és hatósági ügyben, az eljárás lefolytatásához szükséges körben az ügyvédi tevékenység gyakorlója az eljáró kamarai szervek és bíróság előtt az ügyvédi titkot feltárhatja.

(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ellene indult büntetőeljárásban a védekezéshez való jogának érvényesüléséhez szükséges mértékben az ügyvédi titkot feltárhatja.

(4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a nem az ügyfele által a sérelmére vagy az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény felderítéséhez és bizonyításához szükséges mértékben - az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény esetében az ügyfele hozzájárulásával - az ügyvédi titkot feltárhatja.

(5) Az ügyvédi titokról rendelkezni jogosult kérelmére, kezdeményezésére az ügyvédi titoktartásra kötelezett ellen indult bírósági, hatósági vagy más közhatalmi eljárásban az ügyvédi titoktartásra kötelezett a védekezéshez szükséges mértékben az ügyvédi titkot feltárhatja.

8. A hatóság ügyvédi titkot tartalmazó irattal kapcsolatos jogosítványai, a védekezés céljából készült irat védelme

13. § (1) Az ügyvédi titoktartásra kötelezett a nála folytatott hatósági ellenőrzés, szemle vagy helyszíni kutatás során nem tárhatja fel az ügyvédi titkot tartalmazó iratokat és adatokat, az ügyvédi titokkal kapcsolatosan tanúvallomásra és adatszolgáltatás teljesítésére nem kötelezhető, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, a védekezés céljából készült irat hatósági, bírósági és más közhatalmi eljárásban bizonyítékként nem használható fel és - az ezen alcímben meghatározott esetek kivételével - közhatalmi szervek által nem vizsgálható meg, nem foglalható le, illetve nem másolható le, annak felmutatása, átadása, az ahhoz való hozzáférés adása megtagadható. E jogairól az érintett lemondhat, kivéve, ha az irat büntetőügyben való védelemhez kapcsolódik.

(3) Védekezés céljából készült irat az olyan irat vagy iratrész, amely az ügyfélnek közhatalmi eljárásokban a védekezéshez való jogának gyakorlása érdekében, illetve annak keretében, az ügyvédi tevékenység gyakorlója és ügyfele közötti kommunikáció során keletkezett, vagy az ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, és e jellege magából az iratból is kitűnik. Nem minősül védekezés céljából készült iratnak az az irat, amely nincs az ügyfél vagy az ügyvédi tevékenység gyakorlója birtokában, kivéve, ha bizonyítják, hogy az irat jogellenesen vagy büntetőeljárás keretében került ki a birtokukból.

(4) A hatóság jogosult az iratba - az e §-ban védett jog sérelme nélkül, a feltétlenül szükséges mértékig - betekinteni, annak megállapítása céljából, hogy a védekezés céljából készült iratként minősülésére való hivatkozás nem nyilvánvalóan alaptalan-e.

(5) * Ha az irat minősítése az ügyfél és a hatóság között vitatott, a szemle vagy helyszíni kutatás során a hatóság birtokba veheti az érintett iratot, azzal, hogy az iratot olyan tárolóeszközben kell elhelyezni, amely kizárja az adatok megismerhetőségét és utólagos megváltoztathatóságát.

(6) *

(7) E § rendelkezéseit a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.