Az iskolában készült fotókat és felvételeket kitehetem a blogomra?

1. Ha az ikolában készült fotókat nyilvánosan megosztod ANÉLKÜL, hogy MINDEN rajta lévö személytöl ÍRÁSBAN engedélyt kérnél erre, igen masszív büntetésre számolhatsz személyiségi jogok megsértése miatt (Sok százezer Ft és természetesen az adott képet el kell tüntetned!)

2. Ha az iskola belsö életéröl valamit nyilvánosságra akarsz hozni, ehhez a vezetöség ÍRÀSBELI engedélye szükséges, különben feljenethetnek téged emiatt - ami egyrész szaftos pénzbüntetést eredményez meg mellékesen kirúgnak az iskolából.

3. Ha politikai indíttatású hecckampányt indítasz, akkor megint csak megütheted a bokádat, adott esetben igencsak tartós következményei lehetnek.

Szóval ne hözöngj, hanem döntsd el, megéri-e neked, hogy tönkreteszed a jövödet, és közben még a kamaszlázongásod tárgyát is el kell tüntetni a netröl.

a 3-as hozzászólásod miatt olyan bajaid lehetnek, amelyekre nem is gondolsz, és amely nem külső reakcióból jön. Saját tudati defektusod végez veled.

Próbálj meg emberré válni.

Ennek semmi köze a politikához.

@08:44

A kérdező elég nyersen fogalmazza meg a gondolatait, de ettől még nem lehet igaza. Én is tudok csomó olyan tanárt a gyerekkori iskolai múltamból, akik tökéletes orvosi lovai a magyar közoktatás válságának.

7-es nem is azt kérdőjeleztem meg, hogy vannak rossz tanárai. Az átkozódásra írtam- az bizony törvényszerűen VISSZAÜT - és nem a tanárok-politikusoktól, hanem saját maga hozza létre a tudati defektust és a következményeket és saját maga szenvedi el.

Hogy megy a matematika kérdező? Miért nem a saját dolgaiddal foglalkozol? A politikának semmi helye az iskolákban. Ott a képzés, a tanulás a világ megismerésével foglalkozz.

Az lesz, ami a további 70 évedet meghatározza, nem a rossz tanár, vagy politikus.

Az iskola házirendje (belső szabályozása) az, ami miatt bajod lehet. Meg főleg amiatt, hogy a tanarak pikkelni fognak rád, minden jegyedet lefelé kerekítik, meg addig feleltetnek, ameddig nem tudsz válaszolni valamire.

De képmáshoz való jogot nem sértesz azzal, ha iskolai rendezvényről közölsz fotókat, csak ha egyes emberek fotóját teszed ki, vagy egyáltalán, készíted el a hozzájárulásuk nélkül.

[link]

(Történelemből felel a protekciós tanuló:

- Mikor volt a II. világháború?

- Ha jól emlékszem, valamikor a XX. sz. közepe felé.

- Rendben, ötös.

Kevésbé protekciós tanuló:

- Mikor volt a II. világháború?

- 1939-1945.

- Rendben, ötös.

Te felelsz:

- Mikor volt a II. világháború?

- 1939. szeptember 1. - 1945. május 8.

- Áldozatok száma?

- 50 981 400 fő.

- Név szerint?)

bajod két féle lehet:

1. törvényt és/vagy személyiségi jogokat sértesz, beperelnek, feljelentenek, bíróság/hatóság megbüntet.

ezek ellen könnyebb védekezni, mert ha nem névvel publikálsz, nem nevesíted a személyeket, iskolát, stb, akkor nehezebb rád bizonyítani bármit. ha nem szerepelnek a képeken felismerhető személyek és figyelsz, hogy ne szegj meg semmilyen házirendet, vagy egyebet, akkor védhetőbb vagy.

ha kellően ügyesen tudsz különbséget tenni tény állítások, bizonyítható tények és vélemények között, akkor jogilag védve lehetsz, hogy ne legyen mivel megfogni azért, amit csinálsz.

2. ha tudják, hogy mi az álláspontod, pláne, ha tudják, hogy te publikáltad és ez nekik nagyon nem tetszik, akkor nem hivatalos úton is bosszút tudnak állni rajtad. meg tudják nejhezíteni az életed és ha ellkezded őket pellengérre állítani a blogodon, akkor pláne mindent megtesznek majd, hogy minél kevésbé legyen bizonyítható az elfogultságuk, szándékuk. nem biztos, hogy érdemes egy ilyen küzdelembe belemenni. a tanár-diák viszony egy alá-fölé rendelt helyzet, ahol alap állás, hogy a tanárnak van igaza, a diáknak kell megfelelnie az elvárásoknak. vannak tanárok, akik nyitottak az értelmes vitára, velük érdemes kulturáltan vitatkozni. akik nem ilyenek, azokra meg rá kell hagyni, elkúszni a radarjuk alatt és beérni azzal a győzelemmel, hogy minden igyekezetük ellenére sem sikerült megváltoztatniuk a gondolkodásodat.

valaki egyszer nagyon bölcsen azt mondta, hogy tudni kell, hogy melyik csatákat érdemes megvívni és melyek azok, amiket nem baj, ha elveszít az ember azért, hogy a háborút megnyerhesse.