Autórugdosásra miért nem álltak meg a rendőrök?
A minap láttam egy szituációt, hogy egy autós nem engedte át a zebrán a gyalagost, a gyalogos ezt sérelmezte és a lábafejével megrúgta a kocsi hátulját.
Pechére egy rendőrautó is ment a másik oldalban, azbegyik rendőr kinézett, látta az esetet, azt hittem megállnak és felelőségrevonják a férfit, hogy miért rugott a kocsiba, azonban a rendőrautó ment tovább, mit sem foglalkozott ezzel?
Ilyen esetben miért nem álltak meg a rendőrök, és intézkedtek volna?
Én egyet gondolok, hogy mivel a rongálás magánindítványos feljelentéssel jár, nem hivatalból, ezért úgy gondolta a rendőr, hogy nem foglalkozik vele, hanem ha kár keletkezett a kocsiban, akkor a kocsitulajdonos sétáljon be a rendőrségre feljelentést tenni. Én erre gondoltam, de lehet tévedek.
Szerintetek miért nem intézkedtek a rendőrök?
Ezért amit irtam vagy más miatt?
Arra viszont intézkedneky ha a biciklin nincs lámpa és adják a csekket...
"nem engedte át a zebrán a gyalagost," innen kezdődik a dolog
pedig átkéne, ugye
Teljesen arányos belerúgni egy autóba, ami a gyalogost gyalogátkelőhelyen veszelyezteti. Mégpedig úgy, hogy jól behorpadjon, mert akkor áll csak meg jó eséllyel az autós. Utána gyalogos simán hívhat rendőrt, az autóst meg feltartóztathatja. Ilyen esetben a rongálás nem bűncselekmény, mert arányos volt a testi épséget veszélyeztető erőszakra, mint ahogy zsebtolvaj feltartóztatásánál is arányos olyan cselekmény, ami egyébként könnyű testi sértés (fellökés) vagy garázdaság (üvöltése az utcán, hogy álljon meg, mert különben szét lesz szedve) lenne.
Közúti veszélyeztetés
234. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Milyen autó volt az áldozat?
Lehet, hogy nem értek rá. Vagy mert nem érte el az ingerküszöböt a beavatkozás ténye.
"Teljesen arányos belerúgni egy autóba, ami a gyalogost gyalogátkelőhelyen veszelyezteti. "
Nem arányos, hanem önbíráskodás. Mivel nem azt írta a kérdező, hogy veszélyeztette, hanem nem engedte át. Az meg nem bűncselekmény, hanem szabálysértés. Persze nem ismerjük a pontos szituációt.
"Mégpedig úgy, hogy jól behorpadjon"
Én pl bevállalnám a büntetést a veszélyeztetésért, aztán beperelném a gyalogost rongálásért, és a kár megtérítéséért. És meg is nyerném a pert. Sőt, a fenti önbíráskodásért is.
Azért nem intézkedtek, mert nem volt kedvük.
Tipikus mindennapos eset, ami úgysem vezet sehová. Maximum állnak ott 1 óráig, felveszik az adatokat, utána meg írhatják a jelentést és úgysem lesz "ügy" az egészből. Senki nem fog ezért hónapokig bíróságra járni, pereskedni, nem halad előre az élet.
Btk. 368. §
(1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az önbíráskodást
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) csoportosan,
d) védekezésre képtelen személy sérelmére követik el.
(3) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze.
EZ az önbíráskodás.
Az utórugdalás nem az. Ad1, gyalogost átengedjük, nem toljuk rá a bokájára a vasat, ad2 nem rugdosódunk, az garázdaság.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!