Hogy lehet egy korrupt rendőrnek alátenni?

Nem csak te fogtál ki. Magyarországon a rendőrök mindig a sértettet veszik elő egy támadásnál, és örülj, ha a börtönt megúszod.

2012-ben késsel támadt hármunkra egy kerékpártolvaj, mert rendőrt hívtunk rá. Jól pofán vágtuk. A rendőrök rögtön minket vittek el bilincsben, hogy "megtámadtunk egy ártatlant". Fél évig házi őrizetben voltunk, aztán ránk húztak súlyos testi sértést, mert behazudta, hogy a földön fekve összerugdostuk. Másfél év börtönt kaptam ezért, két évre felfüggesztve. A csávót egyébként elítélték a lopásért, amiért a rendőrséget kihívtuk.

2015-ben egy drogos támadt rám, atomra betépve. Megvan az összes orvosi irata, full kettyós a gyerek, önkontroll nélküli agresszív állat. Az is azért, mert ráhívtuk a rendőrt. Leütötte a társamat, mire betörtük az orrát négyen. Rögtön letartóztattak, fél év előzetes, utána még egy fél év házi őrizet. Még mindig folyik a tárgyalás, az ügyész hét év letöltendő börtönt követel, a bíróságról meg annyit, hogy előre kihirdették az ítéletet a sajtónak közlemény formájában, amely szerint persze mindannyian bűnösök vagyunk. Természetesen ez a csávó is azt kamuzta be, hogy a földön fekve rugdostuk, csak éppen a sérülések nem igazolják ezt. A rendőrséget az se zavarta egyébként, hogy a mentők a sebészetről némi sebnyalogatás után mindjárt átvitték a pszichiátriára, mert ön- és közveszélyes állapotban volt: a zárt osztályon vették fel a vallomását, és az a "bizonyíték" ellenünk.

De nemcsak velem történnek ilyenek. Pár éve volt egy ügy, három kecskeméti rendőr elfogott három drogdíler cigányt, igazi nehézfiúkat. Semmi sérülésük nem keletkezett, de a sitten kitalálták, hogy hát őket a rendőrök összeverték ám! Eredmény: A rendőröket letöltendő börtönre ítélték kizárólag a simlis cigányok állítása alapján, mert "következetes a vallomásuk".

Magam is részben tanúja voltam annak az esetnek, amikor a Blahán egy drogos perverz rátámadott egy fiatal párra. A fiút leütötte, a lányt markolászni kezdte, mire az ellökte magától. Jött a rendőrség, és mindenkit bevitt bilincsbe verve, még az eszméletlen srácot is. De míg a támadód pár óra múlva kiengedték, a szerencsétlen lánnyal másnapig szemétkedtek, fenyegették hogy börtönbe fog kerülni, mert meg merészelte lökni ezt a gennyet, és ez csoportos garázdaság bűntette, mivel ugye hárman voltak...

Magyarországon sajnos nincs olyan, hogy jogos védelem! Ha megtámadtak, vesd magad a földre, és imádkozz, hogy egy sima garázdasággal megúszd, amiért "részt vettél a verekedésben." Teljesen mindegy, hogy rendezett életet élő, büntetlen előéletű ember vagy, a támadód meg egy alja drogos bűnöző, aki többet ült már, mint a Buddha-szobor. Akkor is rád húzzák, hogy megtámadtad.

A rendőrrel meg nem tudsz kezdeni SEMMIT. A rendőr, az ügyész, a bíró, ha az állampolgár jogai ellen vétenek, MINDIG sérthetetlenek. Lazán megtehetik, hogy bizonyítékot, közokiratot hamisítanak, megalapozatlanul megvádolnak és előzetesbe vágnak, akár kamu szakértői nyilatkozatot rendelnek, soha nincs következménye, még akkor sem, ha elismerik a bűncselekményt. Akkor hirtelen "a cselekmény nem bűncselekmény", ahogyan fogalmazni szoktak. Te persze mindig bűnös vagy, nincs olyan, hogy nem! 98,2% a magyarországi váderedményesség, azaz ilyen arányban fordul elő, hogy az ítélet teljes egészében a vádirattal egyezik meg. Az európai átlag 70% körül van, de a magyar rendőrség olyan pazar felderítő munkát végez, hogy előlük nincs menekvés.

Az egyetlen dolog, amivel "alávághatsz" a féregnek, ha lopsz egy géppisztolyt, és beleüríted a tárat a korrupt valagába. Igaz, az nem törvényes. Fogadd el: Magyarországon ki vagy szolgáltatva az ilyeneknek, és soha, ismétlem SOHA nem lehet igazad, mert a hatóság sohasem téved!

Mi ebből a tanulság? Nem kell rendőrt hívni. Szájon vágod a támadót, aztán pereskedjen ha akar, te meg kitartóan tagadsz.

Nekem volt egy barom szomszédom, nem volt százas, középkorú házaspár. Mi akkor költöztünk oda. Ők már többször költöztek ide - oda, sehol nem tudtak megmaradni, mindenkibe belekötöttek, hogy túl hangos, lépcsőházban, lakásban, mindenhol. A férfit korábban már megverte valaki, az sem érdekelte, folytatták. Pereskedtek, feljelentettek, rendőrt hívtak, ha egy rossz szót szóltál rájuk.

Én nem vagyok agresszív, de mikor a feleségem és akkor fél éves kislányomat zaklatták távollétemben (kamionos vagyok), azért azt nehezen tudtam megemészteni. De mondom nem ütöm meg - senkit nem ütök meg, ha előtte ő nem üt meg engem - egyrészt fiatalabb is vagyok vagy 10 évvel, 110 kiló, 45 - ös kar, ha nem vagyok dühös, nem csapok oda, ha dühből odavágok, még kinyúlik nekem. Általános iskola óta nem verekedtem. De egyszer felmérgesített, volt bennem vagy 2 deci pálinka, kiugatott a résnyire nyitott ajtón - épp vendégektől búcsúzkodtunk, őket kísértük ki - erre bele.asztam ököllel a régimódi lakótelepi ajtóba - beszakadt a pozdorja lemez.

Rendőrt hívott. Fiatal kis buzgómócsing meg egy kiscsaj. Nagyon szemét volt. Hogy bejelentést kapott, hogy én randalírozok, a szomszédok nem tudnak pihenni, betörtem az ajtót. Mondtam, ma hajnalban jöttem haza három hét után, ki sem jöttem még az ajtón ma, nem tudom miről beszél. Erre: én félrevezetem a rendőrséget. Csak mosolyogtam: köteles lennék magam ellen tanúskodni?

Szerencsémre az összes szomszéd utálta azt a barmot, végigjárták őket, senki nem hallott semmit (Pedig késő este volt). Állítom előállít a fakabát, ha bárki alátámasztja a "támadást". Először még barátságosnak tűnt, mert kezet fogott velem, aztán rájöttem: arra kíváncsi megsérült - e a kezem, ahogy beszakadt az ajtó felülete. Na, egy jó munkáskéz ennyitől...

Eltelt még két év, párszor provokált még a barom, volt egy - két eset, mikor nagyon rezgett a léc, hogy pofán vágom, de mindig az asszonyát tolta előtérbe, mögé bújt, az is egy tenyérbemászó képű perszóna volt. Addig mi gyűjtöttük az infókat, tanúkat, s mikor eljött az idő feljelentettük őket zaklatásért. Érdekes módon, ettől kezdve nagyon barátságossá vált a rendőrség hozzáállása: hangsúlyoztuk, hogy itt kisgyerek is van a képben, volt számos tanúvallomás, még a régi lakhelyükről is. Le a kalappal, ettől kezdve nagyon ráállt a hatóság, egy szót nem szólhatok, rendesen utánajártak, több kihallgatáson voltam, végig barátságosak voltak, az "ajtós esetet" nem is említették, gratuláltak, hogy megőriztem a hidegvérem és nem ütöttem meg a barmot.

Végül elmarasztalták az idiótákat, elköltöztek, a .aszit állítólag pszichiátriai vizsgálatra/kezelésre kötelezték, kirúgták a BKV - tól (villamosvezető volt).

Egyszóval: tudom, hogy nehéz, de amíg lehet a törvényes keretek között kell maradni. Tanúk, infók, és meg kell nyerni a vizsgálót, aki az üggyel foglalkozik, elnyerni az ő szimpátiáját.

Támadásnál, ahol nincs idő mérlegelni pedig visszavágni - menekülni - tagadni.