Hányan lehetnek jelen a tanúvallomáson?

nagykorú vagy, 19 éves

így csak te leszel ott és a nyomozó

a törvényes képviselő (szülő) a 18 alattiak esetében van jelen

A tanúkat egyenként kell kihallgatni.

A kihallgatás kezdetén meg kell kérdezni a tanútól a nevét, a születési idejét és helyét, anyja nevét, a lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, az értesítési címét, a foglalkozását, a személyazonosító okmánya számát, valamint azt, hogy a terhelttel vagy a sértettel rokoni viszonyban van-e, vagy az ügyben más okból érdekelt vagy elfogult-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt megtagadhatja.

A kihallgatás elején tisztázni kell, hogy nincs-e a tanú vallomástételének akadálya. Ha a tanú vallomástételének nincs akadálya, figyelmeztetni kell arra, hogy köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani, továbbá arra, hogy a hamis tanúzást és a tanúvallomás jogosulatlan megtagadását a törvény büntetni rendeli. A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.

A tanú kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja. A kihallgatást követően az arról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti.

A tizennyolcadik életévét meg nem haladotttanú kihallgatásánál a tanú törvényes képviselője és gondozója jelen lehet.

A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság hivatalból elrendelheti, illetve a tanú vagy az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére elrendeli, hogy a tanú személyi adatait, kivéve azokat az adatait, amelyek zártan kezelését nem kéri, az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg.

ha érdemi dolgokat mondasz a rendőrségen

akkor azokat majd el kell mondani bíróságon is

valószínűleg

(ha beidéznek majd oda is)

a pénzedet úgysem kapod vissza (valószínűleg)

itt már arról szól a történet, hogy mekkora büntetést kapjon majd az elkövető

"Ilyenkor az internetes adatok hogyan gyűjtik be? Vagy egyáltalán lekérik az én előzményeimet? Csak azért, mert - gondolom itt mindenki - tölt le torrenteket ilyesmiket... Vagy emiatt nem kell aggódnom?"

Megkérik Önt, hogy bocsássa rendelkezésre az eladóval folytatott levelezést, illetve tanúvallomást kell tennie.

"Ha nem teszek feljelentést, akkor vége?"

Nem, az eljárás hivatalból folyik, Önnek kötelessége tanúvallomást tennie.

"Nem fognak behívni tanúskodni a bíróságra stb?"

A későbbiekben is vallomást kell tennie majd a bíróságon. Az utazási költségeinek megtérítésére igényt tarthat.

"Vagy, ha meggondolom magam és teszek, akkor mik a következményei?"

Amennyiben feljelentést tesz, úgy a büntetőeljárásban kérheti a polgári jogi igényének elbírálását. Így esélye lesz arra, hogy visszakapja a pénzét.