Magyarországon létezik-e állatrendőrség? Ha igen, hol és hogyan dolgoznak?

Állatrendőrség

2006-ot írunk. Magyarországon jelenleg nincsen állatrendőrség. Ennek számos oka van és ezek az okok nem feltétlenül a pénzhiányban vagy a hatóságok tenni nem akarásában keresendők.

Egy, az állatrendőrséghez hasonló programnak jelenleg nincs hazánkban olyan háttere, ami lehetővé tenné annak működését. Gyakran halljuk laikus állatbarátoktól: ha az Egyesült Államokban megoldották, hazánkban miért nem lehet?

Az Egyesült Államokban az állatrendőrség által lefoglalt, majd bírósági eljárás útján elkobzott állatokat állami illetve önkormányzati finanszírozással működő "menhelyeken" helyezik el. Az "animal shelter" kifejezés azonban nem fedi pontosan a hazánkban menhelyként működő szervezeteket, melyek nem altatnak el egészséges állatokat. Az Egyesült Államokban működő "állami/városi menhelyek" a hazai sintértelepeknek (ebrendészeti-, gyepmesteri telepeknek) felelnek meg, mivel az állatokat bizonyos idő letelte után kénytelenek elaltatni, ha nem jelentkezik értük senki, hiszen a rendőrök újabb és újabb állatokat foglalnak le és visznek be az intézményekbe. Így az amerikai "átvevő-menhelyek" újabb és újabb állatokat végeznek ki csendben, hogy helyet biztosítsanak az újonnan érkezőknek - a televízió persze erről nem számol be.

Ez a tömeges állatirtás tehát az ára a jól működő állatrendőri szolgálatnak. Mivel hazánkban a legtöbb állatotthon önerőből, civil szervezetként működik, így nem köteles átvenni azokat az állatokat, melyeknek nem tud férőhelyet és ellátást biztosítani, így semmi nem kényszeríti, hogy az újonnan érkezők miatt egészséges állatokat altasson el.

Hova kerülnének tehát egy feltételezett "magyar állatrendőrség" által lefoglalt, megmentett állatok? Nagy valószínűséggel nagy részük sintértelepre kerülne, ahol nem képesek még megfelelő állatorvosi ellátást sem biztosítani (hiszen nem ez a feladatuk, nincsenek rá felszerelve és nincsen rá anyagi keretük) és legtöbbjükre a halál várna.

Magyarországon jelenleg az állatvédelem finanszírozása nem megoldott. A hazai menhelyek zsúfolásig tömve vannak, néha hónapokat kell várni, hogy egy-egy állatot fogadni tudjanak; a legtöbb menhelynek még arra sincsen pénze, hogy állatait megfelelően ellássa vagy megfeleljen a törvény által előírt kritériumoknak, hogy működési engedélyt szerezhessen. Amíg az állatotthonok helyzete országos szinten nem rendeződik, addig tőlük nem várható el, sőt, lehetetlen volna azt kérni, hogy minden, a rendőrség (vagy állatrendőrség) által lefoglalt állatot átvegyenek.

Hogy mi történik, ha egy állatotthon létszámon felüli állatot vesz át? Először is egész létét, működését kockáztatja, hiszen a működési engedélyben előírt állatlétszám nem léphető túl, ez a menhely bezáratását vonhatja maga után. Hogy még mit kockáztat az állatotthon? Kockáztatja azt, hogy a létszámon felüli állatot nem tudja megfelelően ellátni, annak nem tud sérülésmentes, biztonságos elhelyezést nyújtani, kénytelen lesz sokadikként elhelyezni az állatot például egy olyan kennelben, ahol a többi állat megsebesíti, széttépi őt és persze kockáztatja, hogy megfelelő karanténhely nélkül az állat betegségeket visz be az állatotthonba és akár több száz másik állatot is megbetegít... Így, ha az állatotthont rákényszerítik, hogy létszámon felüli állatot fogadjon, könnyen maga az intézmény is állatkínzást követhet el közvetetten, még akkor is, ha a legjobb szándék vezérli. Így aztán a szegény eb, akit az "állatrendőrség" megmentett nyomorúságos körülményei közül, könnyen cseberből vederbe kerülhet.

A fentebb leírtak miatt tehát jelenleg hazánkban nem működhet olyan állatrendőrség, ami az amerikai modellt követi.

Mégis mit lehet akkor tenni?

Természetesen van esély arra, hogy a civilek és a rendőrség közreműködésével felálljanak olyan szerveződések, melynek tagjai hatékonyan együtt tudnak működni az állatkínzások felderítésében és az ehhez kapcsolódó eljárásokban.

Sok állatvédő szervezet kiválóan együtt tud működni a rendőrséggel és a rendőrök is lassan kezdik megtanulni, hogy az állatkínzást ugyanolyan komolyan kell venni, mint bármely már bűncselekményt, hiszen a törvény erre kötelezi őket.

A szervezett együttműködésre a legjobb példa talán a kecskeméti Mentsvár az Állatokért Alapítvány, mely a megyei rendőr-főkapitánysággal és a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi Állomással hatékonyan tud fellépni a lakossági bejelentések nyomán. Az un. állatvédelmi őrszolgálat 24 órás ügyeletet tart; az állatvédőkhöz befutó bejelentések nyomán először az állatvédők, majd amennyiben ők indokoltnak látják, az illetékes hatóságok nyújtanak segítséget. A helyi gyepmesteri telepet egyébként szintén az alapítvány működteti; ide kerülhetnek a lefoglalt állatok. (Bővebben.)

Természetesen ahhoz, hogy valaki állatkínzást jelentsen be, nem szükséges állatrendőrség vagy állatvédelmi őrszolgálat; bárki megteheti feljelentését a területileg illetékes rendőrségen, melynek kötelessége eljárni az ügyben. Erről bővebben a "Mit tegyek, ha állatkínzást látok?" menüpontban olvashat.

(folyt. köv.)