A rendőrök maguktól "normálisak" vagy utasítás, hogy "normálisnak" kell lenniük?

Régebben voltak rendőrségi ügyeim, vagyon elleni bűncselekmények. Loptam, de már nem lopok, loptam, de már nem lopok. Így ismernek a nyomozók, meg a járőrök is. A járőrök, ha meglátnak, szinte mindig megállnak, igazoltatnak, táskámat átnézik, meg a pénztárcám érdekli őket, h mennyi pénz van benne.

Tudják miket csináltam, de amikor megállnak a legtöbbjük, már lehúzott ablaknál kiszól, hogy "Jó estét kívánok, egy személyi igazolványt legyenszíves!" Közbe már nyílik is a járőrkocsi mindkét ajtaja és száll kifele a két rendőr. Ha lóca v pad van a közelben, akkor vab, hogy a kocsiból már úgy mondják, hogy "Jöjjön már oda a padhoz egy kicsit!" Mert ott kényelmesebb kipakolni mint a járőrkocsi motorháztetejére.

Igazoltatnak, kérdezősködnek.

A lényeg az, hogy mindezt legtöbben szépen mondják, nem úgy beszélnek velem mint egy exbűnözővel, mivel az voltam.

Az érdekelne engem, hogy a 21. században maguktól szeretnek a rendőrök szépen kommunikálni azokkal az emberekkel, akikkel a múltban bűncselekmény miatt többször intézkedtek, vagy bent a rendőrségen a felettes utasítja, hogy mindenkivel napszaknak megfelelően szépen kell kommunikálni?

Itt van előttem a rtv is, de ezt nem írja.

Régen a bűnelkövetőkkel, ex bűnelkövetőkkel nem bántak kesztyűs kézzel, ma már 10 ből 8 rendőr velük is normálisan, udvariasan beszél, persze, ha együttműködik az érintett.

Nyáron a rendőrségen a szolgálatirányító tiszt őrnagy asszony is olyan normálisan szépen beszélt velem mint egy ügyintéző.