Őrizetbe vétel csak szabadságvesztéssel büntetett szándékos bűncselekmény megalapozott ganúja esetén történhet?
Nem. Legtipikusabb oka, ha a személy letartóztatása valószínűsíthető. A Be. (büntetőeljárási törvény) szabályozza pontosan.
Elég hozzá pl. egy tömegszerencsétlenséget okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekmény gyanúja (Btk. 165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)
Be.
AZ ŐRIZET
Az őrizet feltétele és tartama
274. § (1) Az őrizet a terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságának átmeneti elvonása.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén a terhelt, vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy őrizetét rendelheti el
a) tettenérés esetén, ha a személyazonossága nem állapítható meg,
b) ha vele szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése valószínűsíthető, vagy
c) ha a tárgyaláson rendzavarást követ el.
(3) Az őrizet a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában hozott döntéséig, de legfeljebb hetvenkét óráig tarthat.
(4) Ha a körülmények nem változtak, a terhelt őrizete ismételten nem rendelhető el.
(5) Az őrizet elrendelését megelőző hatósági fogva tartást az őrizet tartamába be kell számítani.
(6) Ha az őrizetet a nyomozó hatóság rendelte el, erről az ügyészséget huszonnégy órán belül tájékoztatja. A (2) bekezdés c) pontja esetén a bíróság haladéktalanul tájékoztatja a rendzavarás alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészséget.
Letartóztatás legtipikusabb oka meg, hogy feltételezhető a gyanúsított szökése, elrejtőzése, nyomozást akadályozása (tanú megfélemlítés, bizonyíték eltüntetés...), bűnismétlése.
Be.
276. § (1) Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban a terhelttel szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésének, meghosszabbításának és fenntartásának akkor van helye, ha
a) a terhelt bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható vagy vele szemben vádat emeltek, és
b) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés céljának eléréséhez ez szükséges, és az elérni kívánt cél más módon nem biztosítható.
(2) Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés rendelhető el
a) a terhelt jelenlétének biztosítása érdekében, ha
aa) megszökött, szökést kísérelt meg, vagy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, illetve
ab) megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárásban elérhetetlenné válna, így különösen megszökne, elrejtőzne,
b) a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása érdekében, ha
ba) a terhelt a bizonyítás meghiúsítása érdekében a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlített, jogellenesen befolyásolt, vagy tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisített, meghamisított vagy elrejtett, illetve
bb) megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a bizonyítást veszélyeztetné, így különösen a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlítene, jogellenesen befolyásolna, tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisítene, meghamisítana vagy elrejtene,
c) a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása érdekében, ha
ca) a gyanúsítotti kihallgatását követően az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatta, vagy a gyanúsítotti kihallgatását követően elkövetett újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatták ki, illetve
cb) megalapozottan feltehető, hogy a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatná vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.
...
552. § ... (2) Az (1) bekezdés esetén a letartóztatás a 276. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott okokon kívül akkor is elrendelhető, ha az ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartamára figyelemmel a vádlott szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani.
A válaszod elején amit írtál, az is bűncselekmény, de az nem szándékos, hanem gondatlanság.
Tehát akkor nem alkalmazható az őrizet.
Csak szándékos bűncselekményeknél.
Jól mondom?
Ja értem.
De az, hogy őrizetbe veszik az illetőt ,abból nem lesz minden esetben letartóztatás.
Az esetek 90 % ban őrizet után szabadon engedik a jogsértőt, az ügyészség 90 % ban elutasítja.
Gondolom azért folyik eljárás a tettes ellen, esetleg ha elmegy elterelőre valaki drog ügyben akkor megszüntetik.
A kábítószer fogyasztás szándékos bűncselekmény /Kábítószer birtoklása, 178. § (6)/, ezt megúszhatja aki egyedül szívott, vagy mástól fogadta el a füves cigit, ha nem volt kábítószeres ügye. Ha mástól fogadta el, akkor azt az ő vallomása alapján fogják keményen elővenni.
Aki kínálta a többieknek, az nagyon megszívhatja, mert ha rábizonyítják, akkor kábítószer-kereskedelem miatt kell felelnie.Ha 18 felettiként 18 év alattit kínált, akkor tuti a letartóztatás is, mert ezért 5-10 év szabadságvesztés jár.
Ahhoz pedig, hogy a rendőrség komolyan rámozduljon elég az ha szomszéd, vagy környéken lakó lekamerázza az esetet, majd úgy jelenti be a rendőrségnek, hogy azonosítja az ott levők valamelyikét. Majd mondja, hogy facebook hírt csinál abból, ha a környéken a gyerekeket droggal kínáló díler ellen nem járnak el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!