Ha a tengely hatalmak nyerik az első világháborút, létrejött volna a náci párt Németországban?

"Az Egyesült Államok Kína megszállására gazdasági szankciók bevezetésével reagált, hogy megfossza Japánt a háború folytatásához szükséges nyersanyagoktól.[162] Japán erre 1940-ben szövetséget kötött az európai tengelyhatalmakkal, Németországgal és Olaszországgal. 1941 júliusában Japán megkezdte Francia-Indokína megszállását, mire az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Hollandia befagyasztotta a bankjaikban vezetett valamennyi japán számlát.[163]"

Usa gazdasági támadást indított Japán ellen, Japán tulajdonképpen ezen kényszer hatására indított megelőző csapást. A gazdasági csapás idején Japán nem állt egyik oldalon sem de kierőszakolták belőle vagy támad vagy "elsorvad" logikusan inkább támadott.

A történetbe úgy keverednek bele hogy Hitler sem lett volna olyan bátor ha nincs egy távol-keleti szövetségese aki leköti az USA erőit és nem fejt ki nyomást Anglia gyarmataira. Ha a tengeri hadviselésben szerencsésebbek a Japánok és legalább patt helyzetet tudnak kihozni Szovjetunió két tűz közé szorult volna és úgy már nem nyerhetnek.

"Usa gazdasági támadást indított Japán ellen, Japán tulajdonképpen ezen kényszer hatására indított megelőző csapást."

Ez elég furcsa felfogás, Túlságosan menti Japánt, de mint történés, részben, de csak részben valós.

Azt tudni kell hozzá, hogy korábban is volt súrlódás a két állam politikájában, de az ellentétek jobban jelentkeztek a szovjet-orosz japán kapcsolatokban.

Az 1905 -ös Japán-orosz háború után 1910-ben Japán bekebelezi Koreát, majd 1931 - ben Mandzsúriát, ahol 32-ben bábkormányt állít fel az utolsó kínai császár vezetésével, amit ismerünk a híres filmből.

Ekkor még a gazdasági kapcsolatok rendkívül jók az USA és Japán között, mondhatni az USA látja el Japánt olajjal, ásványkincsekkel, de legalább is a legnagyobb kereskedelmi partnere, lehetővé téve így a gazdaságának dinamikus működését, fejlődését.

1937 - ben azonban egy politikai válságot követően Japán vezetése agresszív, háborút akaró kezekbe kerül. Már ekkor felmerül az USA megtámadása, de a kapcsolatok túl jók még ekkor, bár a Japánokat rendkívül bosszantja az USA Csendes óceáni jelenléte, Hawaii, Midway, Wake, Guam és Fülöp szigeteki jelenléte. Nagyobb támogatást élvez a Szovjetunió megtámadása, de végül mégis Kínát támadják meg, azon ésszerű ok miatt, hogy Kína darabokra van szakadva és ekkor elsősorban területet akarnak szerezni.

Innentől kezdenek egyre drasztikusabban romlani a kapcsolatok a két ország között, aminek Japán az oka, elsősorban a mindaddig szokatlan brutalitás miatt, amit elkövet. A modern japán hadseregben felelevenítődnek a szamuráj-bushidós hagyományok, úgy vélik, akit legyőznek, az elveszti becsületét és meg kell ölnie magát, ezért szerintük szívességet tesznek a kínaiaknak, amikor halomra ölik a magukat megadni akarókat, de ezen felül a civil lakosságot sem kímélik, például keményen megbombázzák Nankingot, amit a kínaiak alig védenek.

Japánnak nincsenek ugyan nehézbombázói, sem tonnás bombái, de mégis százával, ha nem ezrével vannak a civil áldozatok és az egész világ megdöbben, ekkor még senki nem sejti, hogy rövidesen bombák zuhognak Londonra, , hogy majd felperzselik a szovjet városokat és végül maguk a szövetségesek fogják majd romba dönteni a velük ellenséges országok lakóhelyeit, ekkor még béke honol a világ más részein.

A kínai hadseregek létszámban erősek, ezért a japánok túl kevés rendfenntartó erőt hagynak az elfoglalt városokban, ahol viszont nagy a népsűrűség és a renitens kínai civilek lázadozni kezdenek, amit a bosszús japánok szörnyen megtorolnak, a harctérről visszavont csapatokkal, több helyen egész városrészeket kaszabolnak le.

Az egész világ megdöbben, Horthy beolvas a japán ügyvivőnek és még Hitler reakciója is negatív, nem kedveli az ilyen szervezetlen, spontán öldökléseket, meg ő tudja, mi az a propaganda.

Ma ezt a vonatkozást már nem emlegetik a később történtek elhalványítják, de akkor ez jelentős szerepet játszott a közfelfogás alakulásában.

Így romlanak a japán - amerikai kapcsolatok és egyre fogy az USA támogatása, párhuzamosan Japán politikai irányvonala is egyre közelebb kerül a Tengelyhatalmakhoz, túl a Háromhatalmi Egyezményen, az Antikomintern paktumon és ekkor történik Japán francia Indokínai agressziója, ami végképp felborítja a gazdasági együttműködést és az USA, amely ekkor a világ olajtermelésének a felét adja, beszünteti a szállítást Japánnak és gazdasági embargót hirdet, mivel a korábbi nyomásgyakorlás eredménytelen Japánnal szemben.

Ezzel valóban megnehezíti Japán helyzetét, de ettől még nem feltétlenül szükséges háborúba lépni, hiszen az USA-nak nem kötelessége Japánt ellátni nyersanyagokkal.

Japán céljai megdöbbentőek, az egész Csendes óceánt japán beltengernek tekintik, szemet vetnek Indonéziára, Jávára, Szumátrára, Borneóra, Celebeszre, új-Guineára, de féktelen mohóságukban Burmán túl egész Indiára, sőt, még új-Zélandra és Ausztráliára is.

Az is motiválja őket, hogy 1941 ben ezek védettsége minimális, a britek csapataik zömét kivonták a térségből, a hollandok sem képesek ellenállni és az USA - nak gyakorlatilag szárazföldi hadserege nincs, csupán két, három tengerészgyalogos ezreddel rendelkezik és a térségben a tengeri flottája is harmada a japánénak.

A kérdésre válaszolva, nem, valószínűleg nem jött volna létre a nácizmus Németországban normális békekötés esetén, amit az is indokolt volna, hogy csak hajszál híján nyert az Antant, melynek országaiban a háború ellenesség általában véve még nagyobb is volt a fegyverszünet előtti pillanatokban, mint a vesztes Központi Hatalmak országaiban.

"UK a leggazdagabb ország az EUban. Tudták, ha kilépnek, ennek vége. Kiléptek ennek ellenére, miért? Nehogy túlszüljék őket a bevándorlók."

Egyrészről a bevándorlás Angliában nem most kezdődött, hanem mondjuk 120 éve.

Másrészről a kilépés a magyar, lengyel bevándorlást gátolja (akik nem szaporodnak nagyon) és nem a pakisztániakét.

Két érv, mely cáfolja azt, amit írtál.

Egyébként meg nem a leggazdagabb volt az EU-ban.

Beszéljünk a lényegről röviden :

1917. Balfour-nyilatkozat, hogy Anglia segíti a cionistákat Izrael állam megteremtésében Palesztina földjén.

Ha a tengelyhatalmak nyerik meg az I. vhb.-t akkor nem lett volna értelme, hogy az amerikai bankárok pénzt adjanak Hitler kicsi pártjának, hogy az hatalomra jusson és a cionisták nem tudták volna kivel megkötni az un. "transzfer-egyezményt" a 30-as évek közepén, hogy biztosítsák az emberanyagot az új államukhoz.

Ja, igen, így nem lett volna II. vhb. sem és az USA ipara továbbra is válságban maradt volna.

"Egyébként meg nem a leggazdagabb volt az EU-ban."

Az lehet, de London igen. 2013-ban 320%-s GDP-je volt EU átlagban míg Budapestnek 115%. Azt hiszem Borsod akkor volt 42%-n.