Mi a különbség a bal és jobboldali politikus/párt között?

SEMMI.

Egyaránt hazug tolvajok.

Na jó objektíven a baloldal elfogadó újító reformer

A reformkor legmeghatározóbb észmélye. Csak azóta megváltoztak nem kicsit nagyon.

TLDR válaszváltozat.

ALAPÉRTÉKEK

Baloldaliság (szocializmus): szabadság, egyenlőség, testvériség. Támogatják a mind szélesebb, teljesebb jogkiterjesztést. Legyen minden ember bőrszíne, neme, szexuális orientácója, életkora, anyanyelve, műveltsége, társadalmi osztálymeghatározottsága stb. szerint egyenlő, jogilag és valóságosan is. Éppen ezért, az aktuálisan elnyomottak természetes eszméje, érdekeinek képviselője a baloldaliság. Legyenek meg az alapvető életszükségletei kielégítéséhez szükséges javai, férjen hozzá egyenlően a kultúrához, lehessen beleszólása a közössége (városa, állama, stb.) életének alakulásába. Az egyén kiteljesedését társadalmi közegben képzelik megvalósítandónak. Legyen olyan a társadalmi környezet, amelyben az egyén személyes erényei (szorgalma, tudása, tehetsége) révén képes érvényesülni, felemelkedni. A baloldal az emberiség történetét társadalmi osztályok konfliktusaként értelmezi.

Konzervativizmus: állandóság, kiszámíthatóság, rend, biztonság. Legyen meg az uralkodó osztály osztályhatalmának biztosításához szükséges tulajdoni fölénye. A gazdasági, társadalmi, kulturális változások ne rengessék meg ezt az alapzatot. Ezeket a változásokat, az egyetemes fejlődést általában megfontoltan támogatják. Az olyan hagyományokat, mint például a felekezeti keretek közötti vallásgyakorlás, szintén pártolják. A konzerváló, megőrző tendencia az erkölcsiségre is érvényes. Lényegében a XIX. századi polgári normákhoz (heteroszexualitás, a házasság intézménye, stb.) ragaszkodnak, alkalmasint ezeket ki is kényszerítik. Hisznek az ember rendeltetésében, így abban is, elégedjen meg az ember azzal a társadalmi státussal, amelybe született. Példaképeik közt inkább a feudális nemesség példaadó tettei szerepelnek. (A polgári és az arisztokratikus konzervativizmusra egyaránt jellemző összegzés.)

Nacionalizmus: az egy nép, egy állam elvének megvalósítására törekednek/tek. Vagyis, hogy minden egyes nép földrajzi élőhelye essen egybe saját állama határaival. (A nemzethez tartozás kritériumában vannak különbségek a nacionalizmuson belül: a reformkori magyar nacionalistái befogadók voltak ebből a szempontból, a fasizmus korának nacionalistái pedig az etnikai meghatározottság kirekesztő alapjára helyezkedtek.) A történelmet az egyes népek/nemzetek közötti konfliktusok folytonos sorának tekintik. Az átütő szimbólumhasználat is jellemző náluk.

Liberalizmus: szabadság, a polgári társadalom keretei között. Valósuljon meg a polgári jogegyenlőség, ne csupán a XVIII. század végén alapvetőnek tekintett, de az azóta feltalált emberi jogok területén is. Legyen meg a vállalkozás szabadsága. (Az állam a lehető legkevésbé szabályozza a tőkefolyamatokat.) Embereszménye a "self made man", aki mindenki mástól függetlenül valósítja meg magát. Vagyis a liberalizmus a leginkább individualista politikai irányzat a négy közül.

Általában a baloldalhoz sorolják a szocialista, szociáldemokrata pártokat, politikusokat. Ez a "haladás-párti" vagy "változás-párti" oldal nagyon leegyszerűsítve. De fontos megkülönböztetni a mérsékelt és a szélsőséges baloldalt, mert sok tekintetben egymás ellentétei. A szélsőbal egyik eszméje lehet például az anarchia, ami a mérsékelt (demokrata) baloldal elveivel teljesen összeegyeztethetetlen.

A jobboldalhoz soroljuk a konzervatív és nacionalista pártokat. Ez az oldal is akarhat változást, de inkább a "régi értékek" irányába - megint csak nagyon leegyszerűsítve.

Vannak olyan értékek, elvek, amelyeket bizonyos országokban a bal-, másutt a jobboldalhoz sorolunk. A liberalizmus például Magyarországon baloldali eszmének számít, nyugaton és - főként - Amerikában viszont tipikusan jobboldali, republikánus eszme. A liberalizmus szélsőséges formája sokszor a nacionalista értékrenddel is együtt járhat. Az tehát, hogy mennyire akar egy párt vagy politikus erős állami befolyást gyenge szabadságjogokkal, vagy erős szabadságjogokat gyengébb állammal, nem bal- vagy jobboldaliság kérdése.