A Fideszhez kerül a szavazatom, ha olyan pártra szavazok mely nem kerül be a parlamentbe?

A töredékszavazatok az más tészta, kevered a dolgokat...

Szó szerint persze nem kerül a szavazatod a Fideszhez. Annyi történik hogy a te szavazatoddal a Fideszt legyőzni akaró parlamenti pártok egy szavazattal közelebb lesznek a Fideszhez. Ha a Momentumra szavazol, akkor pedig egy szavazattal távolabb. Ez az országos lista.

Ezen kívül vannak az egyéni választókerületek. A választókerületben amelyik párt jelöltje nyer (mindegy hány szavazattal), az lesz a képviselő. Szóval itt semmiképp sem érné meg momentumosra szavazni, hanem aki a legesélyesebb a fideszes ellen, vagy gondolom ez a célod...

A pártlistára adott szavazatok alapján a parlamenti küszöböt el nem érő pártok egyéni képviselőire adott szavazatokat, a listán a pártra adott szavazatokat és a rájuk adott levélszavazatokat senki sem kapja meg a parlamentbe jutott pártok közül. Ha úgy tetszik, elvesznek.

► 106 választókerületben, az egyéni listán legtöbb szavazatot kapó jelölt kap mandátumot.

► Az országgyűlés 199 tagú. (199-106=) 93 helyet a pártlistákra leadott szavazatok, az egyéni listákon kialakult maradékszavazatok és a levélszavazatok alapján osztanak szét.

• A bejutási küszöböt el nem érők listás szavazataival itt nem számolnak.

• Maradékszavazatnál is csak a bejutott pártok egyéni jelöltjeinek szavazataival számolnak.

- ha a parlamentbe bejutó párt egyéni jelöltje nem nyert az egyéni választókerületben, akkor a rá adott összes szavazatot ide számolják; méghozzá a pártjának a listás szavazatihoz adják.

Például, 2014-ben a Jobbik egyetlen választókerületben sem nyert, viszont a listás szavazatok alapján bejutott a parlamentbe. Így, a 106 választókerületben az egyéni jelöltjeikre leadott 1000637 szavazat ide került, hozzáadták a listán kapott 1020476 szavazatukhoz.

- ha a parlamentbe bejutó párt egyéni jelöltje nyert az egyéni választókerületben, akkor a nyeréshez már nem szükséges szavazatokat számolják ide.

Például, ha a nyerő jelölt 18000 szavazatot kapott és a második helyezett 17000-et, akkor 1000 szavazat felesleges volt az első helyezett számára, mert azzal túlnyerte magát. Az ilyen, a nyeréshez már nem szükséges szavazatokat, az egyéni jelölt pártjának pártlistájához adják.

Például, a 2014-es választás 1. és 2. helyezettjeinek szavazatkülönbsége: [link]

- a parlamenti küszöböt elérő pártokra adott levélszavazatokat is az adott párt listás szavazataihoz adják.

• Tehát, a parlamentbe nem jutó pártok és egyéni jelöltjeik szavazatai itt nem szerepelnek. Ha nyertek egyéni körzetet, akkor kapnak mandátumot, azaz parlamenti helyet.

• A 93 helyet egy speciális eljárással, a d'Hondt mátrix számítással osztják szét.

[link]

A mátrix oszlopai fejlécét a parlamentbe jutott pártok nevei adják.

Az első sorban a pártok – és csak a bejutott pártok – listás szavazatainak, az egyéni képviselők maradékszavazatainak és a rájuk adott levélszavazatok számának összege szerepel.

A második sorban a fenti összegek fele, a harmadik sorban a harmada, stb. A 93. sorban a fenti összegek 93-ad része szerepel.

Ezután kiválasztják a mátrixból a legnagyobb számot, és amelyik párnak, pártszövetségnek az oszlopában van, kapja az első mandátumot a 93-ból.

Ezután kiválasztják a második legnagyobb számot, és amelyik párnak, pártszövetségnek az oszlopában van, kapja a második mandátumot a 93-ból.

És így járnak el, míg kiosztódik a 93 mandátum.

Nagyon nem úgy van, ahogy a # 8-as válaszban (2018-01-18 09:21) szerepel.