Mivel volt masabb a demokracia Rakosi-korszak utan Magyarorszagon mint ma?

Bár 1945 és 1949-ig koalíciós időszakról beszélünk és demokráciáról, azonban már ott kezdett kiépülni az egy párt rendszer. Például megnézzük a rendőri iskola összetételét ki milyen párthoz állt közel, vagy a Magyar Rádió államosítása után, hogy a kommunisták ott hogyan veszik át a hatalmat.

Demokráciáról csak az 1989-es rendszerváltás utáni időszakról beszélünk, addig egy párt rendszer volt. A parlament csak jelképesen működött. Tehát a demokrácia nem volt semmivel se másabb, mert nem létezett.

Nem kell tenned sehova. A Rákosi-korszak után lévő Kádár-korszakban se volt demokrácia. Egy pártrendszer volt, diktatúra.

Választani egy pártra lehetett. Nem lehet összehasonlítani a kettőt.

A demokráciának és a nemlétének is több formája van. Rákosi rendszerében a diktatúra mellett személyi kultusz és a jogállami látszattal sem törődő nyilt erőszak is volt. Kádár idején személyi kultusz nem volt, a diktatúrát a 60as évektől a látszatra ügyelve gyakorolták. Rákosi idején az volt a jelszó, hogy "aki nincs velünk, az ellenünk van", a Kádár konszolidáció (az erőszakos ellenállás veszélyének elhárulása után) jött az "Aki nincs ellenünk, az velünk van" doktrina.

Ma is itt, a demokratúra stádiumában vagyunk, a diktatúrát a jogállamiság eszközeivel valósítják meg. Törvényt hoztak a jogfosztásra.