Ha a "Köszösségi kormányzás" fogalmát (mint a "képviseleti demokrácia" egyfajta ellenpólusát) kellene valahogyan definiálni, akkor ti hogyan határoznátok meg?

Na ezzel csak pár problémám van.

"- nem lennének pártok és egy 4 évente választott fix kormány helyett inkább "szakmai csoportok" hozhatnának törvényeket,"

Persze, nem lennének pártok, helyette lennének baráti körök, meg mozgalmak, meg vitafórumok, meg mittudomén milyen néven szervezetek, amik ugyan azt a funkciót töltik be, mint a pártok.

A fix kormány helyett szakmai csoport amik törvényeket hoznak? És ha a kormányt szakmai csoportnak nevezzük, az min változtat?

Azt meg már félek is megjegyezni, hogy ugye tudod, hogy nem a kormány hozza a törvényeket? Ő csak a végrehajtó hatalom. A törvényeket egy demokráciában az országgyűlés hozza (aminek persze lehetnek kormánytagok is a tagjai).

"pl. a tanárok csak az oktatásügy keretein belül, az egésszégügyi dolgozók a kórházak működésére nézve.."

Ez meg megint egy totálisan hatalmas félreértés. Mitől értene egy urológus, patológus, szívsebész, háziorvos az egészségügy finanszírozásához, működtetéséhez, irányításához? A szívsebész ért a szívhez, a logisztikához, menedzsmenthez, pénzügyekhez fingja sincs. Ugyan ez igaz az oktatásra meg minden más szakterületre. Kell, hogy kapjanak helyet a saját területük irányításában, de teljesen a kezükbe adni az irányítást, butaság.

"- a kormány feladata kimerülne abban, hogy tudásával/szakértelmével jelen legyen a tárgyalásokon, az egyszerre több területet érintő kérdéseket felismerje és összehívja/behívja a megfelelő feleket az érdekegyeztetésbe, a szakmai csoportok között hidat képezzen, de törvényeket nem hozhatna "

Még egyszer: alapvető hiányosság lehet ez nálad, de hidd el, nem a kormány hozza a törvényeket. A kormány esetleg kormányrendeleteket hozhat, a miniszterek meg miniszteri rendeleteket, de ezek mindig a törvények szintje alatt állnak, nem ütközhet törvénybe egy rendelet. A törvényeket az országgyűlés hozza (tudod, a sok bácsi a Parlamentben).

"- közösségi ügyben bárkinek jogában állna felszólalni a parlamentben, ha ügye megkívánja, tárgyalást kezdemnényezhetne, szavazni csak akkor szavazhatna, ha szakmai csoportba sorolható.. "

Most sem csak képviselő szólalhat fel. Mondjuk nagyon sok értelme lenne mindenféle előszűrés nélkül az, ha mindenféle piszlicsáré hülyeséggel Józsi bácsik meg Gizi nénik húznák az időt.

"- bárki kezdeményezhetne népszavazást bármilyen ügyben, ha megfelelő számú aláírást össze tud gyűjteni (pl. lakosság 1%-a) "

Most is bárki kezdeményezhet, ha megfelelő mennyiségű aláírást össze tud gyűjteni. Bármilyen ügyben viszont nem lehet a világon sehol. Most ha összegyűjteném 1%-nyi ember aláírását (ami nagyon kevés), azzal kapcsolatban, hogy holnaptól lehessen csecsemőt enni és átmegy, akkor ennek te örülnél?

"- működése nyílt, átlátható, követhető, számonkérhető "

Amit eddig írtál valóban nyílt, de hogy nem átlátható, nem követhető és nem számonkérhető, az fix.

"- a törvényhozásért felelős szakmai csoportok felelős döntéshozatala az oktatásügy folyamatos fejlesztésén alapszik és működésébe/törvénykezésébe bárki beleszólhat (pl. akinek persze közösségi aktivitása van és épp csak megszerezte a gazdaságtudományi diplomáját, vagy az is, aki ezen a területen dolgozik 20 éve diploma nélkül) "

Most is beleszólhatsz. Szerinted a politikusok, aktivisták mit csinálnak? De még te is beleszólsz a szavazatoddal meg a véleményeddel akkor is, ha amúgy nem foglalkoztat a dolog.

"Szerintetek milyen buktatói lennének a fentieknek?

Ti mit módosítanátok ezek közül?

Vagy mivel egészítenétek ki?"

Az egész butaság. Te valami közvetlen demokráciát próbáltál sikertelenül leírni. Az ilyennek maximum akkor van értelme, ha az állam nagyon pici (pár tízezer fő) és a polgárai a gazdagságuk miatt ráérnek. Lásd az ókori Athént. Tipikus példája, hogy mettől meddig működhet ez a rendszer és milyen áron.

Az a baj, hogy mindez nagyon szépen hangzik, csak épp a legfontosabb marad ki belőle.

A modern, lehető legtöbb dologra kiterjedő oktatás. Egy ilyen demokráciának úgy érzem elengedhetetlen előfeltétele az, hogy az állampolgárok nem Antigoné olvasásán, meg egyéb hülyeségeken nőjenek fel...

Most ez közhely lesz, de nem érdekel. Ami szükséges szerintem egy ilyen demokráciához, az az, hogy az embereket gondolkodni tanítsuk meg, nem pedig az, hogy befogadjanak egy adott, tömény, száraz információhalmazt, aminek nagy része aztán semmire nem jó a való életben.

Nagyon szépen hangzik, de rendkívül naiv elképzelés. Ha mindenki beleszólhat mindenbe, akkor az életben nem születne döntés semmiről, egy helyben toporgás lenne, és az össze pénz arra menne el, hogy minden másnap népszavazás van valamiről.

Különben ki döntené el, hogy a szakmai csoportok között hogy oszlana el a pénz? Meg, hogy az a pénz, amiről a szakmai csoportok döntenek, honnan folyna be?

Ha valaki kőgazdag és sok pénzzel támogatja a segélyszervezeteket, akkor az lényegében megvásárolja a helyét a parlamentben! A közösségi aktivitást nehéz mérni, ki dönti el, ki az aktív?