Szavaznátok egy olyan pártra, ami bevezetné államvallásnak az Újpogányságot és Koppányt éltetné?

"Ez egy butaság a rockoperában, mert az egyházszakadás 1054-ben történt. Következésképpen Koppány sem lehetett ORTODOX - korábban kinyúvasztották szegényt."

Ehhez meg annyit tennék, hogy az 1054-es egyházszakadás már csak hivatalos formaság volt. Rég kettészakadt az egész egyház akkor már.

"A nagy egyházszakadás vagy kelet–nyugati egyházszakadás (görögül: skizma [1]) a középkori keresztény egyház keleti és a nyugati felének eltávolodására, majd 1054-ben történt végleges kettéválására utal, amelynek következményeként kialakult a római katolikus és az ortodox (keleti) keresztény egyház."

A Jedi vallással mi a baj?

Szerintem teljesen jó. :))

Kár, hogy nyilvánvalóan kamu, vagyis nem tudod rá azt mondani, hogy most még ugye nem tudjuk használni az Erőt, na de majd a halálunk után... :D

Én nem szavaznék ilyen pártra. Én tisztelem az őseink életét, a kereszténység előtti magyarságra büszke vagyok. De őszintén szólva szinte semmit nem tudunk a ősmagyarok életmódjáról. Írásbeli forrásunk nem nagyon van erről a korszakról, és a szokásoknak is csak töredékét őrizte meg a népemlékezet, illetve a nyelv (pl. az "agyafúrt" szavunk onnan ered, hogy a sámánok koponyáját megfúrták, hogy elbóduljanak a fájdalomtól és így kerüljenek a szellemekkel kapcsolatba). Tehát vannak információink, de ezek eléggé töredékesek, illetve elég sokat csak a későbbi évszázadokban költöttek hozzá az akkori kódexírók. Vagyis nem lehet rekonstruálni a pogányságot. Az újpogányság igazából egy hamis, kitalált valami, nem sok köze van az eredeti magyar pogánysághoz. Más népek szerencsésebb helyzetben vannak, pl. az ókori görög mitológiáról és istenhitről, életmódról elég gazdag ismereteink vannak a források, leletanyagok bősége miatt. Vagy a rómairól. De akár még a germánokról is. Viszont a kereszténység előtti magyar kultúráról szinte semmi nem maradt meg. Az a kultúra ugynais inkább orális volt, azaz szóbeli. Tehát még a rovásírást sem lehetne felhozni (míg valaki elkezd velem vitatkozni, hogy dehát ott volt a rovásírás, amit a szemét keresztény papok üldöztek bla bla). Nem, a rovásírást nem igazán használták regös énekek és hasonlók lejegyzésére.

Azt akarom ebből az egészből kihozni, hogy lehet itt ma a 21. században dobolni, meg tűz körül ugrálni, lovagolni és íjászkodni. Mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy mit csinál. De ne akarjuk már ezt mindenkire ráerőltetni! Ez az én szememben nem különbözik a románok dákoromán-elméletétől. A múltat szerintem tisztelni kell, és ez a tisztelet számomra azt jelenti, hogy amit ismerünk, az alapján rekonstruálunk valamit, de nem kitalálunk! Akik a múltat kitalálják visszamenőleg, azok nem tisztelik a múltat.

Ugyanez vonatkozik Koppányra is. Mindenkinek szíve joga szeretni, mert azt gondol ma már mindenki, amit akar. De politikailag eléggé egyértelmű, hogy amit Koppány akart, az zsákutca volt. Az ezredfordulón ugyanis a Német-római Birodalom és Bizánc kiismerte a magyar hadművészetet, és katonai vereségeket mértek ránk. Félő volt, hogy beszorítanak minket és megsemmisítenek, és úgy járunk mint az avarok, akiket a francok semmisítettek meg. Szent István (és apja, Géza) nagysága abban állt, hogy felismerte, hogy a magyarság válaszút előtt áll, és mertek tenni valamit. Igaz, véres volt, igaz, nehéz volt és a magyar nép egy új történelmi útra lépett, és a régi útját elfelejtette. De ez a megmaradás záloga volt.

Mi a magyar népben a csodálatos? Az, hogy az egyetlen nomád nép, amely kelet szteppéiről jött Európába, de amely 1000 alatt nem pusztult ki, nem olvadt bele semmilyen más népbe, hanem államot alkot még a 21. században is! Sok nomád nép jött keletről Európába, a hunok, avarok, kunok, jászok, úzok, besenyők stb. - de egyik sem bírta ezt megcsinálni! Ma nincs Hunország, Avarország, Kunország, Besenyőország, de Magyarország van. És az a helyzet, hogy ez Szent István érdeme. Ha Koppányon múlik, a hunok vagy besenyők vagy avarok sorsára jutunk. Én tisztelem Koppányt is, ne értsetek félre. Mert megértem őt is. De semmi nem indokolja itt a 21. században, hogy egy politikai párt a zászlajára tűzze. És egyébként is, inkább aktuálpolitikai kérdésekkel kéne törődni, a jövőnkkel. Egy csomó égető dolog van a magyar közéletben, amit meg kéne oldani, és nem 1000 évvel ezelőtti dolgokkal foglalkozni.

Újpogányság, ó-pogányság? Kezdjük az elején: mi a pogányság? Az uralkodó keresztény teológia meghatározása szerint 1.: sokistenhívő; 2.: megfaragja-festi őket; 3.: imádja a faragványt-festményt. A magyarjaink EGYistenhívők voltak: ezt fogcsikorgatva kényszerültek elismerni a gyalázkodó kódex-írók is. Az EGY Isten (Ős-Ten) legkézenfekfőbb jelképe, élet-adó teremtménye a Nap volt. Keltekor-nyugtakor, ha fejet hajtva elcsöndesedem előtte, semmivel sem érzem "pogányabbnak" magam, mint aki a gipsz-Madonna lábát csókolgatja, templomfal romja előtt hajlong, vagy kerülgeti a Kába-követ. "Újpogányok"? Három alaptípustól óvakodjatok: 1.: részeges álmodozó; 2.: élelmes vállalkozó; 3.: beépített sz@rkeverő. Változatok, átfedések bőven vannak. Szerencsére egyik trehány, másik elbizakodott, így hamar elárulják magukat. A szimat kifejlődik irántuk. Koppány-István kérdés? Egyértelmű. Dióhéjban annyi, hogy a törvényes trónörököst a puccsista az idegen (ellenséges!) haderőt kérve győzte le, és (állítólag) vallásilag fanatizálódva a saját népe nyakára lőcsölt egy vadidegen hitet, kultúrát, államformát, szó szerint is tűzzel-vassal. Csak az EU-integrációval élhettük tú? Na ne már! hadd lám csak a viszonyokat! Európa zsebkendőnyi, marakodó grófságokból, hercegségekből, királyságokból állt. A "nagy Szent Német-Római" császári cím - áru volt, alku tárgya a politikai piacon. Az ún. "kalandozások? Többnyire egymás ellen KÉRTÉK a márkás magyar katonát. Hogy a gyengébbik kérését fogadtuk el? igen, elemi érdek volt a katonapolitikai egyensúly, de azért az erkölcsi hasznát is hadd ne kelljen már szégyellnünk... Augsburg? Oda is hívtak-kértek egy trónviszályhoz. Egy kb. 10 000 fős katonai kontingenst vesztettünk. Kellett hozzá egy szövetségi árulás, egy klíma-katasztrófa, meg egy megadási-elvonulási szerződésszegés. Pár évre rá a pápa-császár vitához közvetítőnek kit kértek föl? Taksony fejedelmet. Az augsburgi padlóra küldött, "pogány", barbár, "nomád" vérivó rablócsürhe főkolomposát... Éhínség, járvány, feudál-rabszolgaság, tudatlan, bigott sötétség (büszkén analfabéta királyok szintjéig) közismert volt. Nyugati levéltárakban maradtak fönn panaszkodó írások az átkozott jobbágyokról akik tömegével szökdösnek át az istentelen pogány magyarokhoz. Jóllakni és elfelejteni a robotot, a jus primae noctist. Koppány és István idején majd' egy évszázada magyar földre fegyveres ellenség a lábát nem tette. Nem álltunk a kipusztulás szélén! Gazdaságilag, diplomáciailag, katonailag toronymagasan álltunk a szomszédaink fölött. Kulturálisan? Az "A saggitis Hungarorum..." imádsága nem csupán a hadsereg messzehordó csodafegyveréről szólt. A tisztán megőrzött hit, erkölcs, közélet, mint megannyi nyíl imádságos rettegéssel töltötte el a legsötétebb középkor Európáját. Mi hát a megoldás a magyarok ellen? A fentebbieket ismételhetem: áruló kellene közülük-közéjük. Gézánál és Istvánnál jobbat keresve sem találhattak. Összedolgozott a hataloméhség és az agymosó vakbuzgóság, a szentesített erőszak. Egyes kutatók milliós nagyságrendűnek becslik a megölt EU-szkeptikusok számát. Tettük halmozottan meríti ki a minősített hazaárulás törvényi tényállását. Első szabadságharcunk hősi halottja, a holtában meggyalázott Koppány az utolsó legitim vezetője volt az országnak.

"Szavaznátok egy olyan pártra...?" - a cím-kérdéstől nem tértem el. Nemcsak nincs olyan párt. Az a kisebbik baj. De ha alakulna is, nekem gyanús volna, már írtam, miért. Ha meggyőzne mégis az igaz, bölcs és jó szándékáról, pláne politikai bátorságról, őszinteségről? Ujjat kéne húznia a Vatikánnal, Brüsszellel, Mekkával, Jeruzsálemmel, Washington-NewYorkkal. Vagy sokkal inkább azok itthoni rajongóikkal, kosztosaikkal. És ki ne hagyjam a plázák, koncertek, képernyők elszórakoztatott, jóllakatott embercsordáját, akik a tányéron túl csak akkor látnak, ha a rántott szelet lelóg róla. Ki dühödten, ki lelkesen de hamar végeznék el a piszok munkát idegen hatalmak beavatkozása nélkül Koppány ébredőin, az István "népe". Nem hogy szavazásig, de a párttá alakulásig sem jutnánk el.

PASSIO HUNGARICA

Küldd el, Uram, Koppányt, vértanúk vezérét!

Első szabadságharc vette Ő szent vérét.

Árulás legyőzte idegen világnak,

Szent testén minket is fájó négybe vágtak.

Vazul! Magyar trónunk kifosztott gazdája!

Békét sose adjon élőhalottsága!

Herélt-hízott lelkünk halálos, vak csendben

Idegen maszlagot még meddig legeljen?

Hitvallók csillaga! Taníts, Tonuzóba:

Életet-hatalmat hogy' kínált Vajk Jobbja?...

Pároddal sírodba élve alászálltál -

Maradék magyarban százszor föltámadjál!

-oOo-

ajánlás: Bródy János énekesnek

ha én zászló volnék hármas halmon nőnék

négy folyóvíz által meg is megtisztulnék

újhodnék hamvamból ha megégetnének

lobogva feszülnék minden szembeszélnek

(ismeretlen fűzfapoéta az ezredforduló után)